Fiaskóval fenyeget Québec alapításának 400. évfordulója

Az erős lobbi ellenére XVI. Benedek pápa nem celebrál misét júniusban Québecben, bár a szervezők nagyon számítottak rá, hogy ezzel is felhívják a figyelmet az Eucharisztikus Világkongresszusra, valamint a város alapításának évfordulójára rendezett ünnepségekre. Marc Ouellet bíboros, Québec érseke szerint a Vatikán a pápa sűrű programjával és egészségi aggodalmakkal indokolta a döntést.

A 80 esztendős pápa ennek ellenére áprilisban Washingtonba utazik, és beszédet mond az ENSZ New York-i székházában, júliusban pedig Ausztráliába repül a katolikus Ifjúsági Világnapra. "Természetesen csalódott vagyok, hiszen a pápa látogatása növelte volna az Eucharisztikus Világkongresszus népszerűségét, és globális karaktert adott volna az évfordulós ünnepségeknek" - mondta el a főpap.

Ouellet bíboros 2005 áprilisa, a pápa megválasztása óta lobbizik azért, hogy a katolikus egyházfő ellátogasson Québecbe. Az Eucharisztikus Világkongresszus szervezői biztosra vették a látogatását, hiszen a pápák rendszeresen megjelennek ezeken a négyévenként megtartott összejöveteleken. A szervezők 200 ezer hívet vártak a pápa által celebrált utolsó misére; a látogatás elmaradásával ez a szám mintegy felére csökken.

A problémás szilveszter

Az ünnepségek népszerűségét behatárolja az a tény is, hogy a szövetségi kormány nem hívta meg II. Erzsébet királynőt. Jamestown (Virginia) alapításának 400. évfordulójára tavaly nyáron rendezett megemlékezések azért kerültek a hírek élére, mert azokon a királynő is megjelent.

Szilveszter éjszakáján ennek ellenére mintegy félmillió ember vonult Québec utcáira ünnepelni, de a szervezők nem tudtak megfelelni az elvárásoknak: nem volt elég közlekedési eszköz, elmaradtak a beígért kivetítők, és az utolsó pillanatban még az éjféli tűzijátékot is le kellett fújni. Ezután a szervezőbizottság elnökét és a szervezőket azóta elbocsátották. A 6 millió dolláros Urban Opera nevű rendezvényt, ahol helyi színtársulatok egy nagyszabású musicalt mutattak volna be, szintén törölni kell.

A bajokat csak tetézi Andy Wells, St. John polgármesterének bejelentése, miszerint Québec helyett valójában St. John lehet Kanada legrégibb városa. Clyde Jackman, Új-Foundland és Labrador idegenforgalmi minisztere is megerősíti, hogy "a történészek már régóta St. Johnt tartják Kanada legrégibb városának, és mi büszkék vagyunk erre a címre". Az európaiak ugyanis már 1583 táján települést hoztak létre St. John kikötőjében.

Charest miniszterelnök ennek ellenére azzal érvel, hogy Jacques Cartier, francia felfedező már 1541-ben erődöt épített Québec közelében. "Ez a vita egyáltalán nem újkeletű, de úgy vélem St. John polgármesterének és Danny Williamsnak (Új-Foundland miniszterelnökének) el kellene jönnie Québecbe, és itt előadnia az érveket" - mondta Charest, mielőtt elutazott Párizsba, hogy találkozzon François Fillon, francia miniszterelnökkel. A megbeszélések témája Franciaország részvétele lesz az ünnepségeken: a tervek szerint Nicolas Sarkozy, francia elnök októberben hivatalos látogatást tesz Québecben, ahol a francia nyelvű országok vezetői találkoznak.

Québec városát 1608 nyarán Samuel de Champlain, francia tengerész alapította. Jacques Cartier már 1541-ben próbálkozott ezen a helyen egy település létrehozásával, de a vitaminhiány, a hideg időjárás és az ellenséges őslakosok meghiúsították a tervet. St. John kikötőjében 1583-ban kezdtek letelepedni az első európaiak, amikor Sir Humphrey Gilbert (Sir Walter Raleigh féltestvére) Angliának követelte a területet. Az 1600-as évek elején egy Oxford nevű család ültetvényt hozott itt létre, valószínűleg Beck's Cove közelében. St. John azért tartja magát Kanada legrégibb városának, mivel 1785-ben elsőként kapott királyi oklevelet.