Titokzatos romvárosba temetkeztek a perui felhőharcosok

Múmiák a felhők városában

Az inkákról és Machu Picchuról szinte mindenki hallott már, de a chachapoya kultúra majdnem teljesen ismeretlen. Az Andok mélyén fekvő, fallal körülvett erődítményük az ősi Amerika legnagyszerűbb építményei közé tartozik, és mind méretében, mind nagyszerűségében felveszi a versenyt Machu Picchuval. Kuelap nehezen megközelíthető, lélegzetelállító környezetben fekszik, ahol nincsenek utak, szállodák vagy büfék, és látogatók is alig.

A chachapoya civilizáció kb. 800 és 1540 között állt fenn. Az utolsó 70 évben valószínűleg az inkák uralma alá került, akik helyét később a spanyolok vették át. A chachapoya kultúra a mintegy 65 ezer négyzetkilométeren szétszórtan elterülő települések laza szövetsége volt Észak-Peruban, és mintegy 300 ezer embert számlált.

Ismeretlen eredetük rengetek találgatásra adott okot. A gyarmati korból származó feljegyzések szerint a chachapoya indiánok világosabb bőrűek voltak, mint a többi itt élő népcsoport, és ez képtelen elméletek kialakulásához vezetett. "A kék szemű főníciaiaktól kezdve egészen az írekig sokan szóba kerültek lehetséges gyarmatosítókként. Évtizedekig szenzációhajhász kijelentések uralták a témát, ami nem tett jót a régészetnek" - mondja Keith Muscutt, Santa Cruz-i kutató és tanár, aki könyvet írt a chachapoya indiánokról.

A gyarmati krónikákból tudjuk, hogy a chachapoya indiánok magas és bátor harcosok hírében álltak, akik sokáig ellenálltak az inka hódításnak, de emellett tapasztalt kereskedők és hatalmas sámánok is voltak. A Kuelapban talált egzotikus tollak és tengeri kagylóból készített bonyolult ékszerek arról tanúskodnak, hogy kereskedőik bejárták az Amazonas dzsungeleit és a Csendes-óceán partvidékét. A csereáruk között szerepeltek a kokacserjék értékes levelei, trópusi madártollak és hallucinogén növények.

A régészeti leletek azonban arra utalnak, hogy sokkal többről van szó, mint egy egyszerű kereskedő társadalomról. "A chachapoya indiánok ugyan a nagy andoki kultúrákhoz tartoznak, de művészetük és építészetük merész és független szellemet tükröz, ami megkülönbözteti őket szomszédaiktól" - írta az ügyben nemrég Adriana Hagen, perui újságíró és tudós.

A chachapoya indiánok mindig magas hegytetőkre építkeztek, ami védelmet és természetes csatornát jelentett egy olyan vidéken, ahol ellenség vette körül őket, és rengeteg eső hullott. A hegyek lejtőin teraszos földművelést folytattak, burgonyát, kukoricát és más gabonanövényeket termeltek, ami nagyszámú népesség eltartását tette lehetővé. A kultúra eddig felfedezett kőépítményei küzül a kualepi fellegvár emelkedik ki, amelynek mintegy 18 méter magas falai fenségességet sugároznak. A hegygerincen végighúzódó fal különböző nagyságú és alakú, gyakran több tonnás mészkőtömbökből épült, amelyek megmunkálása és elhelyezése rendkívüli tudásról és precizitásról tanúskodik.

A 2800 méteres magasságban fekvő Kuelap létezése már csaknem egy évszázada ismert, de elszigeteltsége sokáig meggátolta a komoly kutatásokat. Addig viszont az elszánt kincskeresők és kíváncsiskodók sok csontot és leletet elhordtak. A perui kormány és Amazonas állam anyagi támogatásával végre elkezdődhettek a régészeti ásatások.

1. Múmiák a felhők városában
2. A halottak védelmezték az élőket