Megszavazták Franco áldozatainak rehabilitálását

A Történelmi emlékezetről szóló törvény többek között törvénytelennek minősíti a francóista törvényszékek ítéleteit, lehetőséget teremtve az ítéletek felülvizsgálatára és az áldozatok rehabilitálására. A jogszabály hivatalosan elítéli Franco fasiszta rendszerét, előírja, hogy az önkormányzatok biztosítsanak eszközöket a polgárháborús tömegsírok feltárásához, valamint azt, hogy távolítsák el a Franco-korszak minden jelképét az utcákról és az épületekről.

A törvényt még a felsőháznak (szenátus) is el kell fogadnia, a szenátusi szavazás azonban csak formalitásnak tekinthető. José Luis Rodriguez Zapatero kormányfő, akinek a nagyapja is a Franco katonái által kivégzett több tízezer áldozat között volt, a törvény megalkotását megbízatása egyik legfontosabb feladatának tekintette. Elfogadása a kormányzó szocialisták és több kis párt megállapodásának az eredménye.

A jobboldali Néppárt viszont "veszélyesnek és fölöslegesnek" nevezte a törvényt, amely szerinte feltépi a múlt sebeit és megosztja a spanyolokat. Az ellenzéki párt a törvény ellen szavazott, bár egyes cikkeit támogatta, így a szélsőjobboldali nosztalgiatüntetések betiltását az Elesettek völgyének (Valle de los Caidos) bazilikájában, ahol Francót eltemették.

Francisco Franco tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig Európa utolsó szélsőjobboldali diktátora volt. 1936-ban állt spanyol Marokkóban a köztársaságpárti kormány elleni felkelés élére. Három évig tartó polgárháború után csapatai 1939 márciusában egész Spanyolországot elfoglalták, és kezdetét vette egy 39 éven át tartó diktatúra, amely a nemzetközi színtéren bekövetkezett minden változást túlélt.

A katonai junta által államfőnek kinevezett Franco vaskézzel fojtott el minden ellenállást. 1940-ben 500 ezer embert vetettek börtönbe, 50 ezer embert végeztek ki, és megindult a tömeges kivándorlás. A "katolicizmus elveire épített" francóista államban a terrornak kormányhű katolikus papok is áldozatul estek. Történészek szerint a 400-at is elérheti a puccsisták által meggyilkolt baszk papok száma. A polgárháború idején összesen több mint 4100 papi személyt, tizenkét püspököt, 2300 szerzetest és 280 apácát öltek meg.

Spanyolország a második világháborúban a semlegesség mellett döntött. Más nyugat-európai országoktól eltérően 1948-ban nem részesült a Marshall-segélyben. Az Egyesült Államok 1950-ben, a hidegháború tetőpontján katonai támaszpontokat létesített az ibériai országban. 1973-ban az ETA baszk szeparatista szervezet meggyilkolta Luis Carrero Blanco miniszterelnököt. Egyre szaporodtak rendszer elleni diáktüntetések, amelyeket kemény megtorlás követett.

Franco 1975. november 20-án halt meg. János Károly két nappal később lett az ország uralkodója. A diktatúra hivatalosan 1978-ban szűnt meg a jelenlegi demokratikus alkotmány elfogadásával.

(Múlt-kor/MTI)