Megszavazták Franco áldozatainak rehabilitálását
2007. november 5. 19:00
A spanyol parlament alsóháza történelmi jelentőségű törvényjavaslatot szavazott meg az 1936-39-es polgárháború és az azt követő, 1975-ben véget ért diktatúra áldozatainak rehabilitálásáról.
Korábban
A Történelmi emlékezetről szóló törvény többek között törvénytelennek minősíti a francóista törvényszékek ítéleteit, lehetőséget teremtve az ítéletek felülvizsgálatára és az áldozatok rehabilitálására. A jogszabály hivatalosan elítéli Franco fasiszta rendszerét, előírja, hogy az önkormányzatok biztosítsanak eszközöket a polgárháborús tömegsírok feltárásához, valamint azt, hogy távolítsák el a Franco-korszak minden jelképét az utcákról és az épületekről.
A törvényt még a felsőháznak (szenátus) is el kell fogadnia, a szenátusi szavazás azonban csak formalitásnak tekinthető. José Luis Rodriguez Zapatero kormányfő, akinek a nagyapja is a Franco katonái által kivégzett több tízezer áldozat között volt, a törvény megalkotását megbízatása egyik legfontosabb feladatának tekintette. Elfogadása a kormányzó szocialisták és több kis párt megállapodásának az eredménye.
![]() |
Francisco Franco tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig Európa utolsó szélsőjobboldali diktátora volt. 1936-ban állt spanyol Marokkóban a köztársaságpárti kormány elleni felkelés élére. Három évig tartó polgárháború után csapatai 1939 márciusában egész Spanyolországot elfoglalták, és kezdetét vette egy 39 éven át tartó diktatúra, amely a nemzetközi színtéren bekövetkezett minden változást túlélt.
A katonai junta által államfőnek kinevezett Franco vaskézzel fojtott el minden ellenállást. 1940-ben 500 ezer embert vetettek börtönbe, 50 ezer embert végeztek ki, és megindult a tömeges kivándorlás. A "katolicizmus elveire épített" francóista államban a terrornak kormányhű katolikus papok is áldozatul estek. Történészek szerint a 400-at is elérheti a puccsisták által meggyilkolt baszk papok száma. A polgárháború idején összesen több mint 4100 papi személyt, tizenkét püspököt, 2300 szerzetest és 280 apácát öltek meg.
Spanyolország a második világháborúban a semlegesség mellett döntött. Más nyugat-európai országoktól eltérően 1948-ban nem részesült a Marshall-segélyben. Az Egyesült Államok 1950-ben, a hidegháború tetőpontján katonai támaszpontokat létesített az ibériai országban. 1973-ban az ETA baszk szeparatista szervezet meggyilkolta Luis Carrero Blanco miniszterelnököt. Egyre szaporodtak rendszer elleni diáktüntetések, amelyeket kemény megtorlás követett.
Franco 1975. november 20-án halt meg. János Károly két nappal később lett az ország uralkodója. A diktatúra hivatalosan 1978-ban szűnt meg a jelenlegi demokratikus alkotmány elfogadásával.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

rendszerváltás
- „...addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle” – Antall József élete
- A fiatal magyar demokrácia első nagy próbatétele, a taxisblokád
- Már II. József is eltörölte volna, mégis csak 1990-ben szűnt meg Magyarországon a halálbüntetés
- Tanácstalanul nézték a határőrök a vasfüggönyt megbontó páneurópai pikniket
- Nagy Imréék újratemetésén egy korszak szállt koporsóba, és közben egy új virradt
- A harmadik Magyar Köztársaság legnagyobb válságával fenyegetett a taxisblokád
- A tragikus hirtelenséggel elhunyt Csengey Dénes emlékét idézik fel Pakson
- Elhunyt Ion Caramitru román színész, az 1989-es forradalom egyik meghatározó arca
- Egy új korszak kihívásai: a rendszerváltás menekülthullámai Magyarországon
- 10 tény a pattogatott kukorica múltjáról tegnap
- Menet közben, folyamatosan kellett a benzint töltögetni Carl Friedrich Benz első automobiljába tegnap
- Azonnal megindultak a pletykák és összeesküvés-elméletek Rudolf herceg haláláról tegnap
- Don-kanyar 80: fejezetek egy szemtanú naplójából XVIII. tegnap
- Afrika minden veszedelmét leküzdötte a „Sziklatörő”, Henry Morton Stanley 2023.01.28.
- „Szavazz a Hazafias Népfrontra!” – amerikai megfigyelők az 1949-es választásokon 2023.01.28.
- A Húsvét-sziget egykori idilli állapotának mementói a rejtélyes óriás szobrai 2023.01.28.
- Ellenszélben egyezett ki a nemzet javára Deák Ferenc 2023.01.28.