2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Politikai vihar a spanyol tömegsírok miatt

2007. augusztus 10. 10:00

A spanyolországi Malagában talált tömegsírban 220 holttestet ástak ki a régészek. Az ásatások jövője egyelőre bizonytalan, a tömegsírok ügye a jövő márciusi parlamenti választás központi témájává válhat.

A spanyol Zapatero-kormány pénzügyi támogatásban kívánja részesíteni a francoisták által meggyilkolt családtagjaik maradványait jeltelen tömegsírokban kereső családokat. Az ellenzéki Néppárt, amelynek tagjai közül többen is Francót szolgálták, a régi sebek feltépésétől óv: `Az egésznek mindössze annyi az eredménye, hogy viszályt szít a spanyolok között` - mondta a néppárti Mariano Rajoy.

Ásatás Lorca feltételezett sírhelyénél


Egy 2005-ös felmérés szerint a spanyolok 17%-a  pozitívan értékeli Franco diktatúráját, és a lezáratlan múlt, valamint a tömegsírok ügye a 2008 márciusi választásokig a legfontosabb témák között szerepel. "Zapatero célja éppen az, hogy állandóan emlékeztesse az embereket a Néppárt frankoizmushoz fűződő kapcsolataira, és elismerje azt a több millió spanyolt, akik ténylegesen szenvedtek a diktátor uralma alatt" - mondja Alejandro Quiroga, a Newcastle Egyetem oktatója.

2004 márciusában, három nappal a 191 áldozatot követelő madridi bombamerénylet után, a szocialisták 43%-kal megnyerték a választásokat, véget vetve a nyolc évig tartó néppárti kormányzásnak. Hatalomra kerülésével Zapatero sokak szerint felélesztette a spanyolok megosztottságát, amikor a Franco erői által megölt köztársaságpárti nagyapjára hivatkozott mint politikai pályájának ihletőjére.

Antony Beevor történész szerint Franco halálosztagai 1936-1939 között mintegy 200 ezer köztársaságit gyilkoltak meg az általuk elfoglalt területeken, míg a spanyol polgárháborúban összesen körülbelül 600 ezer ember vesztette életét. A nacionalisták kiirtották a férfi lakosság egyharmadát, és - ahogy Franco sajtófönöke fogalmazott - "teljesen meg akarták tisztítani az országot a proletariátustól". A köztársaságiak 38 ezer ember, elsősorban apácák és papok, meggyilkolásáért, valamint a templomok felgyújtásáért felelősek. A konfliktus lezárulásával Franco a becslések szerint 100 ezer köztársaságpártit lövetett agyon, és ásatott el jeltelen tömegsírokba.

EPA

Franco lovasszobrát eltávolították
a madridi San Juan de la Cruz térről


Spanyolországban Franco szerepe a mai napig nem tisztázott: sokan rossz szemmel nézik a vizsgálatokat, nem értik, miért is kell bolygatni a múltat. A politika gyakran közbeszól: Madridban eltávolították a diktátor híres köztéri szobrát, tervbe vették, hogy a néhai fasiszta diktátor mauzóleumát a polgárháborúban elesettek emlékművévé alakítják át. A mészárlásokat tartalmazó halállistákat hazaszállították.

A Franco oldalán harcolóknak emlékműveket is emeltek. A leghíresebb a madridi Elesettek völgye, ahová 1975-ben Francót is temették. A köztársaságpárti áldozatok azonban semmilyen elismerést nem kaptak, még a demokratizálódás után sem. A Zapatero által szorgalmazott "történelmi emlékezet" törvény épp ezen szeretne változtatni. A javaslat Franco áldozatai és családtagjaik éves támogatását 9%-kal emelné (591 millió euró), megemelné az exhumálások és a DNS-vizsgálatok támogatását.

EPA

Még mindig tisztelegnek a helyén


A diktátor mintegy 38 ezer áldozata máig jeltelen tömegsírokban fekszik. 1977-ben az első demokratikus kormány által kiadott amnesztia meggátolta a rezsim tagjainak üldözését. "Spanyolország megpróbált forradalom nélkül diktatúrából nyugati típusú demokráciává alakulni. Ez átmenet sikerrel járt, mivel az ország előre nézett, és a múltat nem bolygatta" - magyarázza Fernando Val Gorijo, a madridi egyetem nemzetközi joggal foglalkozó professzora.

A Néppártot Franco egyik volt minisztere, Manuel Fraga, alapította, Rajoy apja pedig a diktátortól kapta bírói kinevezését. A párt 2000-ben 6,8 millió euróval támogatta a diktátor örökségét őrző Francisco Franco Alapítványt. A szocialisták legyőzéséhez a Néppárt a Franco iránt nosztalgiát érzők és a mérsékelt szavazók bizalmát egyszerre igyekszik ápolni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár