A totalitárius világ hét új csodája

Korábban

Saját utat járt a dinasztikus kommunizmus atyja

A gazdagok játszótere lesz a moszkvai Vörös tér

Szépségversenyhez hasonlították a modern világcsodák voksolását

Kihirdették az új világcsodákat

Szobrok és emlékművek

A történelem során minden diktatúra szerette volna hátrahagyni monumentális emlékműveit: így voltak ezzel a 20. században virágzó, sőt a mai élő zsarnokok is. Nem meglepő hát, ha a totalitáriusvilágcsodák listáján a nárcisztikus vonások dominálnak, és a legtöbben nehezen elfelejthető nyomot szerettek volna hagyni maguk után. A listán szereplő szobrokat és emlékműveket azonban - szerencsére - nem védi az UNESCO, így nehezen megjósolható, hogy egy új rezsim hatalomra kerülésekor mi lesz a sorsuk: a történelem folyamán már többször láthattuk a hasonló szobrok és emlékművek pusztulását. Lássuk hát a hét csodát!

Az amerikai repülőt összezúzó ököl, Tripoli, Líbia
A korábban terroristának, ma a terror ellen küzdő államok szövetségesének tartott Kadhafit 1986-ban a Reagan kormányzat egy német diszkó elleni merényletért, majd később a Lockerbie fölött elkövetett merényletért hibáztatta, amelyet utóbb később el is ismert. A hatalmas, aranyból formázott ököl - kissé idejétmúltan - az amerikaiak elleni harc fontosságára emlékeztet.

Laurent Kabila elnök emlékműve, Kinshasa, Kongói Demokratikus KöztársaságMobutu Sese-Seko uralmán felülkerekedve, Kabila 1996-ban vette át az ország irányítását, és a nevéhez a 20. század egyik legvéresebb polgárháborúja fűződik: a hutu-tuszi mészárlásban közel négymillióan haltak meg. 2001-es meggyilkolása után fia, Joseph vette át a hatalmat, aki szeretett apja emlékére emelte a szobrot.

A Lenin-mauzóleum, Vörös-tér, Moszkva, Oroszország
"Melyik hasonló lista lenne tökéletes a Szovjetunió atyja nélkül?" - tette fel a kérdést az Esquire. 1924 óta - önként vagy kényszerből - Lenin mauzóleumát több millió zarándok kereste fel, hogy lerója tiszteletét. Az emlékművel kapcsolatban azonban jelenleg is komoly viták folynak.

Szaparmurat Nyijazov elnök emlékműve, Asgabat, Türkmenisztán
Minden türkmének atyja, az ezredforduló alig ismert diktátora nem csak saját önéletírásával örvendeztette meg országa lakóit, de még új időszámítást is bevezetett. A rádióadók mind tőle voltak hangosak, és Asgabatban a mai napig több száz szobor és emlékmű tiszteleg előtte (a New York Times egyik szerkesztője Sztálin-Vegas-nak keresztelte el a várost).

1. Szobrok és emlékművek
2. A kardtól az ecsetig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése