Újraírhatják a termékeny félhold történetét
2007. augusztus 17. 11:00
A régészek eddig azt gondolták, hogy a modern civilizáció bölcsője Mezopotámiában, a Tigris és Eufrátesz folyók által termékennyé tett területen ringott.
Korábban
Az Iránban és környékén végzett ásatások azt sejtetik, hogy valójában itt alakulhattak ki az első városok, amelyek lakói több száz kilométeres körzetben kereskedtek. `Az emberek nem gondolták, hogy ilyen korai időkben ilyen nagy települések jöhettek létre nagy folyók nélkül` - mondta Andrew Lawler, aki a Live Science című tudományos magazinnak az olaszországi Ravennában tartott konferenciáról tudósított.
Carl Lamberg-Karlovsky, a Harvard Egyetem kutatója szerint a lelőhely i.e. 4000-ből származhat, és azt jelzi, hogy Dzsiroft és környéke egy Mezopotámiától függetlenül kialakuló, sokáig fennálló kultúra otthona volt. A szóban forgó terület Irán keleti határától a pakisztáni-iráni határig terjedt, északon az orosz sztyeppék határolták, délen pedig a Perzsa-öbölig és az Arab-félszigetig nyúlt.
Az itt kialakult városok az i.e. 3. évezred folyamán indultak fejlődésnek, amit a sok értékes leletanyag is bizonyít. "Az ezen a területen élők nagy becsben tartották az afganisztáni bányákból származó lápisz lazulit, a pakisztáni vörösrezet, az ezüstöt és az aranyat. Kereskedés útján jutottak hozzá ezekhez az értékes nyersanyagokhoz, amelyeket aztán kézműveseik a saját stílusukban megmunkáltak" - mondta Lawler. A települések eközben nem csupán egy nagyobb város alárendeltjei voltak. "Kapcsolatban álltak egymással, de mindegyik kialakította az egyéni, vibráló kultúráját. Saját fazekasságot, művészetet, és talán írásrendszert hoztak létre."
A konferencia egyik legtöbbet vitatott témája egy új írásrendszer felfedezésének lehetősége volt. Korábban ugyanis három táblát találtak: az egyiket egy helyi földműves fedezte fel, a másik kettőt már régészek ásták ki. Ezeken egyedülálló ikonográfia nyomai fedezhetők fel, ám a bonyolult jelek jelentőségét azonban sokan kétségbe vonják és néhányan még a táblák valódiságában is kételkednek.
A következő években tovább folytatódnak az ásatások, amelyek a szakéretők reményei szerint igazolhatják majd a közép-ázsiai régészeti felfedezések jelentőségét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap