Nem fizetik a boszniai piramis feltárását
2007. július 4. 15:00
A Viszokó fölé magasodó hegy természetes képződmény, és egyáltalán nem piramis, ahogy azt Semir Osmanagic hiszi - jelentette be a bosnyák kulturális miniszter.
Korábban
A bosznia-hercegovinai kulturális minisztérium egyik napról a másikra vetett véget az úgynevezett bosnyák nappiramis feltárásának - derül ki a helyi sajtóból. A minisztérium a drasztikus döntés előtt az ügyben a Bosznia-Hercegovinai Művészeti és Tudományos Akadémia szakembereivel konzultált, illetve a döntésbe bevonták az Állami Régészeti Múzeum, a Bányászati-, Földtani- és Építőmérnöki Intézet, és a Szövetségi Földtani Intézet szakembereit is. A kérdés azonban alig másfél év elteltével annyira megosztotta a helyi közvéleményt, hogy sokan - köztük több helyi politikus is - felháborítónak tartják a lépést, míg a tudományos képviselői ünnepelték azt.
A történészek és régészek közül a legtöbben azt kifogásolták, hogy a hegyen dolgozó kutatók nem hivatásos szakemberek, hanem egytől egyig lelkes amatőrök, akik semmilyen megszokott munkamódszert nem tartanak be, és bár az ásatást korábban hivatalosan is bejegyezték, a minisztérium szerint hamarosan ezt is felülvizsgálják majd.
Természetes képződmény vagy mesterséges építmény? |
A bosnyák Indiana Jones-nak is nevezett Osmanagic ezzel párhuzamosan azzal is megvádolta a kormányzatot, hogy ideje nagy részét az ásás helyett a velük való viaskodással kénytelen tölteni, mivel a korábban a piramisra kiterjesztett védelmet a mai napig nem oldották fel teljesen, és ezzel lehetetlenné teszik a széleskörű ásatásokat. "A kormány eközben nyomást gyakorol a helyi önkormányzatokra is, hogy azok a boszniai kulturális örökségvédelem nevében ne finanszírozzák őket és ne működjenek együtt az Alapítvánnyal" - panaszolta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap