Fehérgárdista iratok Borisz Jelcin könyvtárában
2007. június 22. 16:00
Könyvtárat létesítenek a független és demokratikus Oroszország első elnöke, Borisz Jelcin emlékére, aki idén április 23-án hunyt el 76 éves korában.
Korábban
A Jelcin nevét viselő elnöki könyvtár központi egységét a szentpétervári Szinódus épületében helyezik el és Oroszország szerte létrehozzák helyi fiókjait. A központi könyvtár megnyitását 2008 végére tervezik, s ennyi időre szükség is lesz, hiszen a Szinódus épülete komoly felújítást igényel. A könyvtárat nagyteljesítményű számítógépekkel, szerverekkel, monitorokkal, televíziókkal szerelik fel, de azért a Gutenberg-galaxis sem merül feledésbe, könyvek és újságok fizikai valójukban is olvashatóak lesznek. Állami forrásokból finanszírozzák az intézmény létrehozását, a tervek szerint 2010-ig 1,6 milliárd rubelt (1 euró/34,8 rubel) fordítanak erre a célra.
Szergej Mironov, az orosz felsőház elnöke annak reményének adott hangot, hogy az "Amerika-barát tömegkultúra nyilvánvaló terjeszkedése" közepette az új könyvtárak és technológiák megjelenése elősegíti a szélesebb körű oktatási és intellektuális fejlődést. Borisz Grizlov, az alsóház elnöke úgy vélte, hogy a Jelcin könyvtár megalapítása az orosz nemzeti öntudat és közkincsek megőrzését szolgálja.
Az elnöki könyvtár intézménye az Egyesült Államokban már Franklin Delano Roosevelt óta létezik. Ő kezdeményezte az első ilyen intézmény létrehozását 1939-ben, amikor személyes és elnöki dokumentumait a szövetségi kormánynak ajándékozta. Az amerikai elnöki könyvtárak és múzeumok hálózatát egy szövetségi hivatal működteti, de nem klasszikus értelemben vett könyvtárakról, hanem az elnökök levelezését, tárgyait, pályafutásukkal kapcsolatos dokumentumokat őrző raktárintézményekről van szó. A szövetségi hálózat legutóbbi, tizenegyedik tagja, a William J. Clinton Elnöki Könyvtár 2004 novemberében létesült.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap