Moszkvában egyesül az európai művészet

Mindamellett a közel száz képet és szobrot felvonultató kiállítást a több mint két éves szervezési erőfeszítés ellenére még az utolsó pillanatokban is nehézségek kísérték, ezért a Tretyakovnak külön-külön szerződéseket kellett kötnie mind a 46 küldő múzeummal.

Az olasz festményeket a megnyitóra még nem sikerült kifüggeszteni egy Alitalia-sztrájk miatt. A belgák technikai aggályok miatt húzódoztak az oroszországi képküldéstől, míg az észtek a politikai poblémák (a nagykövetségük körüli nonstop ifjúsági blokád) láttán nem merték végül elküldeni a moszkvai kurátorok által kért (és a katalógusba is felvett) két képet, bár egy art-videóval képviseltették magukat.

Megértjük a kollégák aggodalmait - mondta Jekatyerina Szeleznyova, a kiállítás főkurátora, jelezve, hogy a Tretyjakov az észt hézagot saját gyűjteményéből töltötte ki, a belga hiány pótlására pedig a francia Musée d'Orsay-tól kért kölcsön egy képet. Kellenek olyan helyek, ahol az emberek, távol dühtől és indulatoktól, elgondolkodhatnak az életről - idézte Szeleznyova Chagallnak egy velencei múzeum megnyitóján mondott szavait, úgy vélve, hogy ez a kiállítás ilyen hellyé vált.

A múzeumok dolgozói őrzik, gondozzák a kollekciókat hideg és meleg háborúk közepette is, és ez a vigyázó hozzáállásuk példaként szolgálhatna a politikusok számára - jegyezte meg a főkurátornő, azokra a politikai feszültségekre utalva, amelyek a szamarai csúcson is megnyilvánultak az EU és Oroszország között. Mindenesetre Szeleznyova elégedetten nyugtázta a leghíresebb európai múzeumok, köztük a párizsi Louvre, a madridi El Prado, vagy a bécsi Kunsthistorisches Museum tisztelgő gesztusát a jubiláló Tretyjakov (s ezúttal nem a szentpétervári Ermitázs) iránt.

Remekművekben persze nincs hiány a - többek között Turner és Klimt tájképeit, Cranach és Bourdon portréit, Ribera és Tiziano, Matisse és Picasso alkotásait felvonultató - kiállításon, amely azonban az "európai dimenzió" felmutatásának (Marc Franco, a moszkvai EU-képviselet vezetője által is hangsúlyozott) szándéka ellenére, sokkal inkább a nemzeti sokféleséget demonstrálja. Oroszországot egy Rubljov-ikon (Szentháromság, 1420), egy Szurikov-festmény (A sztrelecek kivégzésének reggele, 1881) és a kortárs Erik Bulatov egy "rendszerváltó" képe (Vándor, 2002) képviseli, Kandinszkij, Chagall és Malevics egy-egy korai alkotása mellett.

A Magyar Nemzeti Galéria - Mányoki Ádám Önarcképe mellett, amely a katalógus borítóját és Szeleznyova bevezetőjét is illusztrálja - Ferenczy Károly Márciusi est és Kondor Béla A géprepülés géniusza című festményével van jelen a tárlaton. Szeleznyova, aki egyben a Tretyjakov főigazgató-helyettese, már korábban dicsérte a magyar kollégák választását, amely tökéletesen illeszkedik a nemzeti iskoláik formálódásának különböző periódusait és európai összefüggéseit a mai mediatizált világig bemutatni hivatott tárlat célkitűzéseihez.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)