Zágrábba költözik a magyar földmérés története

Az Országos Műszaki Múzeum őrzi a legnagyobb gyűjteményt, mintegy 800-900 geodéziai műszert Közép-Európában. Ebből válogattak ki 120 műtárgyat és 18 korabeli térképet a zágrábi kiállításra - mondta el az MTI-nek Vidra József gépészmérnök, főmuzeológus.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején készült katonai-, adókivetési- és földkataszter-mérő eszközöket visznek ki Zágrábba, közülük a legkorábbi Mária Terézia korából, az 1700-as évekből származik. A műszer ritkaságnak számít, osztrák-magyar-német gyártmányú, és elsősorban hadmérnökök használták katonai célú földméréseknél.

Egy másik különlegesség az egykori Magyar Optikai Művek (MOM) két teodolitja, szintezője vagyis optikai szögmérője és távcsöves vonalzóval ellátott mérőasztala. Mindhárom eszköz aranyérmet kapott az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon. A teodolitot csillagászok is használják. A geodéziai műszerek olyan szép, míves tárgyak, amelyeket a civil emberek is szívesen gyűjtenek - tette hozzá Vidra József.

Bencze Géza, az Országos Műszaki Múzeum főigazgató-helyettese, a térképek szakértője elmondta, hogy több mint 1000 darabos gyűjteményükből választottak ki 18 olyan térképet, amely korban illik a műszerekhez, és kapcsolódik Horvátországhoz. Kiállítanak a többi közt egy 1740-ből származó Dalmácia-Horvátország térképet, Vörös László mérnök acélmetszetét a tengeri területekről Isztriától Dubrovnikig, Görög Demeter 1810-11-ben készült Magyar Atlasz című munkájából Varasd (Varazdin) és Zágráb térképét, 1870-ből egy színezett, kéziratos erdőtérképet, Fiume (Rijeka) és vidéke, valamint Bjelovar és vidéke mappát.

Az érdeklődők egy 1890 körüli térképet is láthatnak, amely a Kulpa (Kupa) folyó hajózhatóvá tételének tervét ábrázolja, és egy katonai térképet 1926-ból Zágrábról és Szarajevóról, valamint a két város környékéről - tette hozzá Bencze Géza. A magyar geodéziai műszerek és térképek című kiállítás egy hónapig lesz látogatható a Zágrábi Technikai Múzeumban.

(Múlt-kor/MTI)