2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Magyar mágnás alapította a hírlapírás díját

2007. április 11. 15:30

Háborúhoz vezetett a sárga sajtó

Pulitzer hevesen és nem mindig tisztességes eszközökkel küzdött legnagyobb riválisa, a Hearst-birodalom lapjaival, a nem túl nemes verseny eredménye lett a "sárga" sajtó. A név onnan ered, hogy a lapokat sárga papírra nyomtatták, hogy feltűnőbbel legyenek. A szenzációkra vadászó két sajtómágnás árban és minőségben is egymás alá kínált, sokak szerint például döntő szerepük volt az 1898-as spanyol-amerikai háború kirobbantásában.

Pulitzer romló látása és gyöngülő egészsége miatt 1887-től fokozatosan visszavonult újságjainak napi szerkesztésétől, de megtartotta az irányítást. Élete végére szinte teljesen megvakult, megtépázott idegrendszere a legkisebb zajt sem tudta elviselni. Előbb csak egy nagy ház belsejébe húzódott vissza, majd egy hajóra költözött és itt élt 1911. október 29-én bekövetkezett haláláig.

Magyarságát soha nem tagadta meg, egyszer haza is látogatott. Ő volt az amerikai Kongresszus első magyar származású tagja, nevét emléktábla őrzi a New York jelképének számító Szabadság-szobor alján: az ő kezdeményezésére indult sikeres gyűjtés a talapzat költségeinek fedezésére. Hatalmas vagyonának nagy részét is jótékonysági célokra adományozta.

Pulitzerben tisztelik az amerikai modern hírlapírás atyját, aki azt vallotta: "a sajtó legfőbb küldetése nem csupán a hírközlés, hanem a közszolgálatiság". Alapelve volt a pontosság, a megbízhatóság és a függetlenség - anyagi és politikai értelemben egyaránt. Pulitzer szerint "a világon a legnagyobb morális hatóerő a nyilvánosság", szabad sajtó nélkül nem létezhet igazi demokrácia. Éppen ezért végrendeletében kétmillió dollárt hagyott a New York-i Columbia egyetem újságírói karának megszervezésére, mivel a zsurnalizmust nem csak szakmának, hanem hivatásnak tekintette.

Az általa létrehozott alapítvány kamataiból osztják 1917 óta minden évben a Pulitzer-díjakat, az újságírók legnagyobb és legirigyeltebb kitüntetéseit (hazánkban 1991 óta ítélik oda a Joseph Pulitzer-emlékdíjakat). A díjakkal persze pénz is jár, de az összeg eltörpül azok erkölcsi értéke mellett, hiszen a Pulitzer-díjasok között olyan nagyságok szerepelnek, mint John Steinbeck, Ernest Hemingway vagy John F. Kennedy.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár