Rákellenes szérumon dolgozott a sci-fi nagy öregje

A névleges professzor

Asimov az oroszországi Petrovicsiben született 1920. január 2-án. Hároméves volt, amikor szüleivel kivándorolt az Egyesült Államokba. Apja Brooklynban nyitott kis vegyeskereskedést, amelynek vezetésébe a már iskolás Isaac is gyakran besegített. A tudományos-fantasztikus irodalommal is itt találkozott először, lelkes olvasója volt az üzletben kapható magazinok ilyen tárgyú írásainak. 18 éves korában megírta első novelláját, amelynek akkor még nem volt különösebb visszhangja. Mivel érdeklődése elsősorban a természettudományok felé vonzotta, érettségi után a Columbia Egyetemre iratkozott be, ahol vegyészi diplomát, majd 1948-ban doktorátust szerzett.

1941-ben az Astounding Science Fiction című folyóiratban megjelent a Leszáll az éj című elbeszélése, amelyet azóta is minden idők legjobb tudományos-fantasztikus novellájának tartanak. Maga Asimov egy későbbi interjújában azért emlékezett vissza szívesen az írás megjelenésére, mert a lap - az eredetileg meghirdetett - egy cent helyett példátlan módon - önként! - szavanként másfél centet fizetett neki, annyira jónak találták a szerkesztők az írást.

Az egyetem elvégzése után Asimov a Bostoni Egyetem tantestületéhez csatlakozott, s egy darabig egy rákellenes szérum egyik kutatójaként dolgozott, 1955-től biokémiát oktatott. Az egyetemi munka mellett egyre inkább az írás kötötte le energiáját, 1950-ben megjelent első regénye, a Kavics az égen hatalmas sikert aratott. 1951 és 1953 között megjelent, kiváló logikájú Alapítvány-trilógiája (Alapítvány, Alapítvány és birodalom, Második Alapítvány) 1966-ban, mint minden idők legjobb tudományos-fantasztikus sorozata, elnyerte a rangos Hugo-díjat, amelyet később még négy alkalommal ítéltek oda neki.

1957-ben A világegyetem építőkövei című tudományos értekezéséért elnyerte az Edison Alapítvány díját. Bár a Bostoni Egyetemhez fűződő viszonyát élete végéig megőrizte, 1958-tól professzori állása csak névlegesnek volt tekinthető, hiszen fizetést nem kapott és oktatási kötelezettségei sem voltak. Ettől az időtől kezdve szép számban megjelenő könyvei, tudományos értekezései és népszerű tudományos cikkei honoráriumából élt.

1. A névleges professzor
2. A tudományos-fantasztikum megújítója

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése