Szimbolikus bogarak és szecessziós lámpák az Iparművészeti Múzeumban

Szimbolikus bogarak Gallé üvegein

A szecessziós üvegművészet másik meghatározó egyénisége botanikát, történelmet és művészettörténetet tanult, majd 1867-ben saját üveggyárat alapított a kelet-franciaországi Nancy-ban. Alig tíz év múlva óriási sikert aratott az 1889-es párizsi világkiállításon. 1901-ben megalapította a Nancy-i iskolát, melynek tagjai az új üvegművészeti stílust művelték. Botanikai tanulmányai műveire is hatással voltak: üvegeiben a virágok és rovarok - szitakötők, lepkék, molyok, hangyák, bogarak - mindenféle alakban megtalálhatók.

Az Iparművészeti Múzeum Gallé-gyűjteményében is a növénymotívumokkal díszített üvegek vannak többségben. A növénymotívumok rendszerint szimbolikus tartalmat is kaptak. Gallé költői címeket is adott üveg-ciklusainak: " Beszélő üvegek", Üvegbe zárt versek", "Fekete vázák", " A bánat vázái". Tárgyain nemegyszer verssorokat is üvegbe csiszolt. Gallé-re nagy hatással volt a japán művészet is, és az üveggyártásban meghonosította a "japonizáló" stílust: a mostani kiállítás is bemutat néhány japán lakk, kerámia tárgyat, valamint fametszetet a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményéből.

A kiállításon bemutatott valamennyi tárgy üvegtechnikai bravúr. Gallé virtuóz technikával - csiszolással, maratással - munkálta meg a színtelen és színes üvegrétegeket. A rétegek közé leheletvékony arany- és ezüstfóliákat illesztett, melyeket a forró, táguló üveg szaggatott parányi csillogó foszlányokká. A cameo-üveget egy sor ősi módszerrel kombinálta, például üvegzománccal, formába öntéssel, intarziával. Gallé műveiben egyébként különleges szerep jut a fénynek is: egyazon tárgy ráeső, illetve rajta áteső fényben szinte teljesen átalakul. Gallé főként többrétegű üvegekkel dolgozott oly módon, hogy a különféle színű rétegeket visszacsiszolta, vagy fluórsavval maratta. A fényes és matt felületek váltakozása, valamint a plaszticitás fontos szerepet kapott műveiben. Ez a technológiai eljárás az ókori gemmák készítéséhez hasonló.

A kiállítás bemutatja a Nancy-i iskola olyan mestereinek műveit is, mint a Daum-fivérek csiszolással és maratással megmunkált, zománcfestéssel továbbdíszített réteges üvegeit. Ezzel   az eljárással a tájképekkel borított vázák felületét szinte térhatásúvá tették. Szerepelnek továbbá Ernest Baptiste Léveillé, Christopher Dresser, Eugene Michel, Camille Tutré de Varreux - "De Vez", Auguste-Jean-Francois Legras, Gabriel Argy-Rousseau, René Lalique, valamint Emil Rudolf Weiss munkái is.

Egy magyar tudós, Pantocsek Valentin Leó (1812-1893) nevéhez kötődik a színváltó (irizáló) lüszteres technika, amelyet Pantocsek a magyarországi zlatnói manufaktúrán kísérletezett ki. Kutatásait az ásatásokból előkerült római kori üvegek föld-sók okozta elváltozása - gyöngyházfénye - inspirálta. A kiállítás válogatást mutat be az 1860-as években készült, többnyire antik formákat követő, irizáló felületű üvegei közül, amelyek a színjátszó bevonatok úttörő példái.

Sovánka István (1855-1944) munkáit - használati- és díszüvegeit - a Schreiber-gyár és Giergl-műhely után a kor legfejlettebb magyarországi üveggyárában, a zay-ugróczi üveggyárban készítette el - Gallé réteges üvegeihez hasonlóan - az irizálást is alkalmazva. A kiállítás bemutatja Sovánka István franciás, virágos vázáit, a Rippl-Rónai József által gróf Andrássy Tivadar ebédlőjéhez tervezett színtelen, tojáshéj vékonyságú üvegtárgyakat és Róth Miksa Tiffany-üvegekből komponált üvegablakait is. A kiállítás két kortárs magyar művész, Smetana Ágnes és Horváth Márton műveivel zárul.

A kiállítás 2007. március 22 és november 18. között tekinthető meg.

1. Technológiai újdonságok az üveggyártásban
2. Világítson Tiffany-lámpával!
3. Szimbolikus bogarak Gallé üvegein