Japán ügynökök átverték az amerikai megszállókat

Nacionalista puccs amerikai segélyből

A halálát kívánták: Josida Sigeru

A helyzet azonban sokszor a visszájára fordult, és az amerikaiak tudtukon kívül estek saját csapdájukba. A több száz oldalnyi dokumentum kétségbeesett képet mutat a háború utáni Japánban dolgozó kémekről, akik szakértelem hiánya és a folytonos rivalizálások miatt sokszor a legalapvetőbbhírszerzési hibákat követték el. A legenyhébb esetekben csak elfecsegtek minden titkos információt, a súlyosabb esetekben azonban egyszerűen átverték az őket alkalmazó G2 vezetését, és az amerikaiak pénzét saját céljaikra használták fel.

Az ügynökök hivatalosan a kommunista japánok ellen kémkedtek, illetve a szovjet és az észak-koreai területeken védték a nyugati érdekeket, ám az akciók a legtöbbször igen komikusra sikeredtek. Az egyik esetben a G2 például pénzt adott arra, hogy egy kisebb hajóval japán ügynökök utazzanak a szovjetek által megszállt Szahalinra, ám az akció kezdetére a pénznek, a hajónak és az ügynököknek is nyoma veszett. Egy másik akció során a Tajvanon dolgozó ügynökök a feladat végrehajtása helyett felvásárolták a helyi banánkészleteket, amit aztán otthon a feketepiacon adtak el. Ezen felül pedig az ügynökök sokszor túlságosan jó kapcsolatban voltak az üldözendő kommunistákkal.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy a beszervezettek kihasználták a helyi kémszervezetek fejetlenségét is, és néha ugyanazt az információt több helyre is eladták egyszerre, illetve az amerikai hadseregről szerzett informácókat nagyon hamar eljuttatták a nacionalista alvilág mélyére. A kémtevékenységbe ölt pénz így nagyon nagy szerepet játszott a második világháború után abban, hogy a japán maffiának sikerült megerősödnie - állítják a történészek, akik ezen kívül egy furcsa összeesküvés nyomaira is ráakadtak az iratok között.

Szárnysegédből merénylő: Hattori Takusiro

A papírok szerint ugyanis a G2 szélsőjobboldali és nacionalista ügynökeiben 1952-re megérett az elhatározás, hogy puccsot hajtanak végre a kormányzat ellen, és ennek során meggyilkolják Josida Sigeru miniszterelnököt. A puccs után Hatojama Icsiró alakított volna kormányt, aki Willoughby álmát valóra váltva új alkotmányt fogadtatott volna el, és felfegyverezte volna az országot. Az összeesküvőket Hattori Takusiro, az 1948-ban felakasztott Tódzsó Hideki háborús miniszterelnök egykori szárnysegédje vezette. Két dokumentum arról tanúskodik, hogy az összeesküvők félmilliós támogatói bázissal rendelkeztek, és a csoportnak belsős kapcsolata volt a Védelmi Minisztériumban.

Az összeesküvés tervét azonban az amerikai kivonulás húzta keresztül, hiszen a G2 mindenható urának 1952. áprilisi távozásával a pénzügyi támogatás is elapadt, így onnantól már csak magukra számíthattak. Az iratok arról árulkodnak, hogy 1952. júliusától konkrét tervezésbe kezdtek és októbertől pedig egy fegyveres hatalomátvételen gondolkodtak. Hattori munkatársa, a korábban említett Cuji Maszanobu azonban lebeszélte őket a puccsról, és inkább egy békés választási győzelem elérésére buzdított. A papírok szerint a csoport ekkor úgy döntött, hogy eltekintenek a puccstól.

Josida végül 1954-ben békésen távozott a hatalomból, és a bársonyszékben Hatojama váltotta fel, aki - valóra váltva a G2 egykori terveit - mérsékelt fegyverkezési programjával és a biztonsági szerződés módosításával az országot az Egyesült Államok egyenlő szintű szövetségesévé emelte - derü ki a dokumentumokból.

1. Titokban akarták felfegyverezni Japánt
2. Nacionalista puccs amerikai segélyből