2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Sosem fejezte be iskoláit a neveléselmélet atyja

2007. február 20. 18:00

Száznyolcvan éve, 1827. február 17-én halt meg Johann Heinrich Pestalozzi svájci pedagógus, oktatásreformer

Népnevelés Rousseau szellemében

Pestalozzi 1746. január 12-én született Zürichben egy Itáliából bevándorolt, elszegényedett család sarjaként. Orvos apját ötéves korában vesztette el, ettől kezdve édesanyja és nőrokonai nevelték, ami döntő hatással volt későbbi nézeteire. Pedagógiájában központi szerepet kapott az anya, az anyai szeretet és nagy teret hagyott a spontán érzelmeknek. A túláradó anyai szeretet azonban határozatlanná, lággyá is tette, játszótársai sokat gúnyolták fiús játékokban ügyetlen pajtásukat.

Pestalozzi iskolai tanulmányait nem fejezte be, a felvilágosodás eszméitől felvillanyozódva, Rousseau tanításait követve vissza akart térni a természethez. Megvett hát egy elhagyott birtokot és gazdálkodni kezdett, ám gyorsan csődbe jutott. Pestalozzi menteni akarta a menthetőt, így átállt a gyapotfonásra - a munkaerőt negyven szegény gyermek biztosította, akiket nem kizsákmányolni, hanem nevelni akart. Sok sikerrel most sem járt, vállalkozása tönkrement, s 1779-ben az utolsó gyermeket is el kellett bocsátania.

Ezután két évtizedig nem volt módja elképzeléseinek gyakorlati kipróbálására, sokszor a legnagyobb ínség közepette, magányosan élt és csak írásokat publikálhatott. Elveit először Egy remete esti órái címmel aforizmákban fogalmazta meg, majd az egyszerű népnek szánva közérthető regényformában is kiadta Lénárd és Gertrúd címmel. A négykötetes regény viszonylagos siker lett, így Pestalozzi 1782-ben megjelentette második népkönyvét is Kristóf és Elza címmel.

Bár javaslatai a hivataloknál süket fülekre találtak, a könyv egyes részleteit a lelkészek a szószékről olvasták fel, kalendáriumokba is bekerült, szerzőjét pedig 1792-ben a Francia Köztársaság Polgára címmel jutalmazták. 1797-ben publikálta nagyszabású történetfilozófiai értekezését Vizsgálódásaim a természet menetéről az emberi nem fejlődésében címmel.

A cselekvés ideje 1798-ban érkezett el számára, amikor a francia forradalmi seregek behatoltak Svájcba, s az új Helvét Köztársaság őt bízta meg, hogy Stans-ban gondoskodjon a hadiárvákról. Egy gazdasszony segítségével látta el, nevelte a majd száz gyermeket, de a munka felőrölte erejét. A sors megint nem volt kegyes hozzá: amikor már mutatkoztak volna eredmények, a kormány hadikórház céljaira lefoglalta az épületet.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár