A színjáték befejeződött: 1956 szerepe az orosz hadtörténetben
2006. október 27. 11:45
Korábban
Hatalmi harcok Moszkvában
Szuszlov |
Sztálin halála és Malenkov hatalomra kerülése után - folytatódik a könyvben a történet - Nagy Imre lett Magyarország miniszterelnöke, aki egy szabadabb átalakítási programot hirdetett meg, de ahogy a Kremlben gyengült Malenkov befolyása, meggyengült Nagy Imre pozíciója is, és általános népszerűsége ellenére Rákosi Mátyás 1955. április 14-én menesztette a kormányfői tisztségből és kizáratta a pártból.
Nyikita Hruscsovnak 1956 februárjában a szovjet párt XX. kongresszusán mondott beszéde derült égből villámcsapásként érte Rákosit; a magyar értelmiség kezdte nyíltan bírálni a Magyar Dolgozók Pártja irányvonalát, országszerte Petőfi nevét viselő vitakörök alakultak, Rákosi kénytelen volt rehabilitálni Rajkot, sőt a hatalommal való visszaélést írta a magyar titkosszolgálatok rovására.
A szovjet kommunista párt központi bizottsága 1956 júniusában Budapestre vezényelte Mihail Szuszlovot, aki 1947-től az SZKP KB titkára volt és 1955-ben másodszor is bekerült a központi bizottság elnökségébe, - mellesleg világszerte Moszkva főideológusának tartották. Szuszlov találkozott Rákosi Mátyással és Kádár Jánossal is, majd Gorgyijenko szerint meglepő tartalmú jelentést küldött haza, amelyben többek között ez állt: "A munkások, a parasztok és különösen a szövetkezetekbe tömörült parasztok hangulata egészséges... A munkások és parasztok között, az alacsonyabb szintű termelési egységekben nem beszélnek a pártvezetés válságáról, nincs szó a pártvezetés iránti bizalmatlanságról."
Mikojan |
Moszkva ezután minden posztjáról leváltatta Rákosit, "áttelepítette" a Szovjetunióba, ahol 1971-ben halt meg. "Az MDP első titkára Gerő Ernő lett, nagyobb sztálinista, mint Rákosi" - fogalmaz könyvében Andrej Gorgyijenko, hozzátéve, hogy a magyarországi események ezután teljesen Gerő Ernő akaratától függetlenül alakultak. Gorgyijenko 1956 októberének magyarországi fejleményeit Rajk László hamvainak újratemetésével és azzal a háromszázezres tömegtüntetéssel kezdi, amely Gerő Ernő távozását és Nagy Imre visszatérését követelte. Folytatja a budapesti műszaki egyetemen október 22-én tartott hallgatói gyűléssel, amely többpártrendszert, szabad választásokat követelt, és egyértelműen - a szovjet csapatok kivonását.
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.