Az oroszok másként emlékeznek az 1956-os forradalomra

A kilátástalanság forradalma volt

A disputát Mihail Svidkoj, az Oroszországi Föderáció Kulturális és Filmügynöksége, a Kultura tévécsatorna népszerű műsorvezetője kezdeményezte. Orosz részről a vitában Igor Szavolszkij nagykövet, Eleonora Mitrofanova, az orosz külügyminisztérium Tudományos és Kulturális Nemzetközi Együttműködési Központjának vezetője, Nyikolaj Szvanyidze történész, az Orosz Állami Televízió Tükör című programjának stúdióvezetője, Vagyim Abdrasitov filmrendező és Alekszandr Trosin filmesztéta vett részt.

Magyar részről a beszélgetésben Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára, Szilágyi Ákos író, költő, Gothár Péter rendező, Rév István történész, a Nyílt Társadalom Archívumának igazgatója, valamint Papp András író, és Térey János író, drámaíró, a Kazamaták című dráma társszerzői vettek részt.

Október 23-án még nem tűnt kilátástalannak

"Közösen kell gondolkodnunk arról, hogy hogyan emlékszik Oroszország 1956-ra, milyen nyomot hagyott a forradalom az oroszok mindennapjaiban, az emberek tudatában" - nyitotta meg a vitát Bogyay Katalin. Mihail Svidkoj meggyőződése szerint az orosz társadalom számára is fontos 1956, amelynek tragikus eseményei nemcsak az államot, hanem a társadalmat is érintették, s végső soron a szocialista rendszer felbomlásához vezetett. "Az orosz társadalomban 1956 tudatosította, hogy lehet harcolni a szabadságért, így a forradalom a másként gondolkodók megjelentéséhez vezetett" - tette hozzá.

Mihail Svidkoj meggyőződésének némiképp ellentmondott Eleonora Mitrofanova, aki nagyjából egyidős a magyar forradalommal. "Hallottam, hogy valami történt Magyarországon, de csak a 90-es években ismertem meg a valós tényeket" - mondta. Szilágyi Ákos szerint a forradalom után ötven évvel 1956 Magyarországon még mindig nem történelem, hanem a legelevenebb politikai megosztó tapasztalat, a magyar társadalom ellentmondásainak, modernizációs kínjainak kifejeződése. Véleménye szerint nem lehet tudni, hogy mi lett volna 1956 után, ha másként alakulnak a dolgok, de a magyar társadalom akkor is megosztott volt, s mind a mai napig az.

Szilágyi Ákos az oroszellenességgel kapcsolatban megjegyezte, hogy nem akarja mentegetni "Magyarország szégyenletes szerepét a második világháborúban". 1945 után azonban egyszerűen nem lehetett pozitív az oroszokhoz való viszony, megjelentek ugyanis az országban az orosz szakértők, kötelezővé tették az orosz nyelv oktatását, s szovjet típusú despotizmust honosítottak meg.

1. A kilátástalanság forradalma volt
2. 1956 politikai viták, nem pedig történészi disputák tárgya