Eladná a Seuso-kincset brit tulajdonosa

A legnagyobb magyarországi kincslelet

Northampton grófja a vezető brit vasárnapi lapnak felfedte, hogy a 14 darabos, rendkívüli kidolgozottságú ezüsttálakból, kancsókból, tányérokból álló készlet egy dél-londoni raktárban rejtőzik. Northampton a brit lap szerint egyik ősi családi birtokát szeretné megmenteni az általa várt több tízmillió font bevételből.

A Seuso-kincs a késő római császárkor legnagyobb kincslelete. A kincset az 1970-es évek végén csempészték ki Magyarországról, 1989-ben 14 nagyméretű ezüst tál és korsó vált ismertté. A helyente aranyozott felületüket változatos ötvöstechnikákkal elkészített, magas művészi színvonalú mitológiai ábrázolások, vadászjelenetek, cirkuszi állatviadalok és geometrikus minták díszítik. Az edények egy nagy rézüstben kerültek elő: összsúlyuk megközelíti a 70 kilogrammot. Formájuk és stílusuk alapján 310-370 között készültek. Olvasson a kincs további részleteiről Nagy Mihály cikkében!

Northampton a lapnak elmondta, hogy 1982 januárjában Peter Wilson, a Sotheby's aukciósház egykori elnöke vette rá őt arra, hogy fektessen be a Seuso-kincsbe; ehhez járult a londoni Allen & Overy jogi iroda "sokkolóan rossz tanácsa is". Northampton a beszámoló szerint fokozatosan vásárolt, ahogy az egyes darabok piacra kerültek, és azóta azért harcol, hogy hasznot lásson befektetéséből. Már 1990-ben úgy gondolta, hogy sikerrel jár, amikor a meghirdetett aukció előtt a Sotheby's 100 millió dollárra értékelte a kincset. Egy nappal azután azonban, hogy a kollekcióból rendezett New York-i kiállítást megnyitották, először Libanon, majd egymás után Magyarország és az akkori Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be azon az alapon, hogy a kincset az ő területükön találták meg, és a gyűjteményt vissza akarják kapni - áll a The Sunday Times cikkében.

A terjedelmes riport szerint a Seuso-kincs jogilag egy vagyonkezelő birtokában volt, amely a három párhuzamos keresetben alperessé vált. A trösztnek azonban magán a kincsen kívül semmi egyéb vagyontárgya nem volt, és a jogi eljárás költségeit csak úgy tudta fizetni, hogy Northampton kölcsönözte a pénzt. Libanon végül ejtette igényét, Magyarország és a Jugoszlávia utódjaként perlő Horvátország igényét pedig elutasította az esküdtszék, és a két ország a fellebbviteli bíróságon is pert vesztett - idézi fel a brit lap.

1. A legnagyobb magyarországi kincslelet
2. Titkok és rejtélyek a kincs körül