2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Barbarossa-hadművelet: 65 éve kezdődött a német-szovjet háború

2006. június 23. 11:00

A második világháború második szakaszát Hitler Szovjetunió elleni offenzívája nyitotta meg 65 éve, 1941. június 22-én. A Barbarossa-terv 3 hónapot irányozott elő a Szovjetunió lerohanására.

Példa nélküli hiba

1939 nyarán a háború elkerülhetetlennek látszott. A britek és franciák - bár tárgyaltak a Szovjetúnióval egy németellenes szövetségről - nem igazán akartak megállapodni. Ezért Sztálin, félve a Nyugat békéltető politikájának szovjetellenes fordulatától, augusztus 23-án elfogadta Hitler megnemtámadási ajánlatát, aki ezzel lengyel hadjárata sikerét biztosította. Egy titkos záradék szabad kezet adott Sztálinnak a Baltikumban, Kelet-Lengyelországban s a román Besszarábiában.   

A II. világháború
1939. szeptember 1-jén, a nácik Lengyelország elleni támadásával kezdődött. Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent, de katonai lépéseket nem tett, a Szovjetunió viszont 17-én a lengyelekre támadt, s bekebelezte az ország harmadát. Az oroszok 1940-ben Finnországot megtámadva karéliai területeket szereztek, majd a három balti államot annektálták, Romániától pedig kikényszerítették Észak-Bukovina és Besszarábia (Moldva) átadását. A németek 1941-ben május 15-én akartak támadni, de a balkáni hadműveletek miatt öt hetet késtek. Megtévesztő manővereik beváltak - a Szovjetunió a támadásig szállított nyersanyagot számukra. "A történelemben példa nélkül áll az a hiba, amit Sztálin és a kommunista vezetők követtek el, amikor... talán felismerni sem voltak képesek az Oroszországot fenyegető támadást" - írta Churchill.

1941. június 22-én hajnalban
, 153 német és 29 szövetséges hadosztály négymillió katonával, 3500 harckocsival és 4000 repülőgéppel, 3500 km-es arcvonalon indult a Barbarossa-hadművelet a Szovjetunió ellen, a megnemtámadási szerződést megszegve. A hadüzenetet reggel 4-kor adta át Ribbentrop a szovjet nagykövetnek, a német követ pedig Molotovnak. (Napóleon támadása is e napon indult 1812-ben.) A hadjárat világnézeti harcot jelentett a bolsevizmus ellen, célja az "élettér" - mezőgazdasági terület, nyersanyag, rabszolga-munkaerő - megszerzése, azaz egyfajta gyarmatosítás volt. Fontos volt Anglia potenciális szövetségesének kiiktatása is - a légi-  és tengeralattjáró-háború szakadatlanul folyt a britek ellen.

A németekkel román, olasz, szlovák, finn és magyar csapatok is harcba szálltak. Sztálin a brit figyelmeztetések, a kémjelentések s a német légi felderítés határsértései ellenére nem hitt a támadásban, Hitler zsarolási akciójára gondolt gazdasági-politikai engedmények céljából. A Vörös Hadsereg nem mozdult, nehogy provokációra gondoljanak a németek - légiereje nagy része a földön semmisült meg, s a nácik meglepetésszerű támadásuk nyomán, technikai fölényük révén gyorsan nyomultak előre. Sztálin - aki 1938-as koncepciós pereivel megtizedelte tábornoki karát - összeomlott, napokig nem szólt a nyilvánossághoz.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár