7 végzetes pillanat

Tájfun: a kifulladt hadművelet

2001. október 2. 22:27

„Ma elkezdődik az utolsó nagy döntő csata”- Hitler ezekkel a szavakkal tolmácsolta 1941. október 2-án kiadott napi parancsát, amely általános támadást rendelt el a keleti fronton.

"Ma elkezdődik az utolsó nagy döntő csata"- Hitler ezekkel a szavakkal tolmácsolta 1941. október 2-án kiadott napi parancsát, amely általános támadást rendelt el a keleti fronton. A hadművelet nem véletlenül kapta a Tájfun fedőnevet. A cél Moszkva elfoglalása volt még a tél beköszönte előtt. Ekkor azonban már késő volt, a hitleri hazárdjáték véglegesen megbukott. A Barbarossa-terv előkészítésekor ugyanazzal a villámháborús doktrínával számoltak, mint a nyugat lerohanásakor. Egy mindent elsöprő rohammal szétverik az ellenséges haderő zömét, és a többi innen a már ismert forgatókönyv szerint megy tovább: az állam bomlásnak indul és végül integrálódik a Harmadik Birodalom rendjébe. Kezdetben úgy is tűnt, hogy minden a terveknek megfelelően alakul. Halder vezérkari főnök július 3-án a következőket írta naplójába: "Az Oroszország elleni hadjáratot 14 nap alatt megnyertük." Alig telt el egy újabb hónap és a német stratégák rádöbbentek arra, hogy nem lesz sétagalopp az Oroszország elleni offenzíva. Az óriási területi kiterjedés, az oroszok szívós ellenállása, a motorizált egységek egyre lassuló előrenyomulása mind-mind olyan vészjósló előjelek voltak, amelyek egyre inkább a Barbarossa-terv kudarcát vetítették előre. A tábornokok augusztustól kezdve gyakran kerültek nézeteltérésbe a Führerrel abban a kérdésben, hogy hová helyezzék a fő támadási irányt. Az utolsó szót végül Hitler mondta ki és Moszkvát jelölte meg végcélnak. Összesen 77 hadosztályt, 1320 repülőgépet vontak össze a támadáshoz. A hadművelet döntő csatái a vjazmai és brjanszki katlanban zajlottak október 2-20-ig. A német taktika szerint a bekerített szovjet csapatokat a gyalogos hadosztályoknak kellett volna szétverniük, hogy a páncélosok minél gyorsabban nyomulhassanak előre Moszkva felé. A kudarc fő oka a Bologyin tábornok által vezetett egység ellenállása volt, amely egy hétig feltartóztatta Vjazmánál a 4. német hadsereget és a 4. páncélos csoportot. A Luftwaffe sem tudta segíteni a szárazföldi alakulatokat. A légitámadások október 7-én indultak, amikor az időjárási viszonyok kedvezővé váltak, de a következő nap az óriási esőzések hatására az egész térség iszapfürdővé változott. A második moszkvai csata november 17-től december 5-ig tartott. A hadművelet végrehajtásában több mint 50 hadosztály vett részt. Guderian vezérezredes ekkor már jelentette, hogy a tankok lánctalpaira nem érkeztek meg a jégszegek, a nagy hideg miatt a teleszkópos irányzó berendezések nem funkcionálnak, az üzemanyag gyakran megfagy és az olaj viszkózussá vált. Az utolsó sikereket november 22-én érte el a Wehrmacht amikor sikerült elfoglalniuk Klint, ahonnan már látni lehetett Moszkvát. December 5-én a támadás teljesen kifulladt, ekkor a hőmérő higanyszála -36 fokot mutatott, amelyhez sem a precíz német fegyverek, sem a katonák nem voltak hozzászokva. A Barbarossa-hadművelet bukásával végérvényesen megfordult a második világháború menete. Hitler mintha előre látta volna a bukást, mert a következőket mondta a hadjárat előtt: "Úgy érzem, mintha egy sötét szobába vezető ajtót nyitnék, ahol még sohasem jártam, és nem tudom, mi van mögötte." A Führer tizenkilencre lapot kért, de nem alsót húzott.
2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!