Megszületett Pier Luigi Nervi olasz építész
2004. szeptember 13. 12:06
Sondrio-ban született. 1913-ban szerzett diplomát a bolognai egyetemen. Az I. világháborúban műszaki tisztként szolgált, majd mérnökként dolgozott Bolognában és Firenzében. Első fontos műve a firenzei stadion, amelyet 1932-ben fejezett be. Ez évben alapították meg unokaöccsével a Nervi és Bartoldi irodát Rómában, ahol egész életében dolgozott. Szerkezeti újítása volt a ferrocement, amelyben vékonyszálú, sűrű vasháló erősíti meg a nagy fesztávú beton héjszerkezeteket. Művei egyszerre építészeti és mérnöki produktumok. 1947-ben a római egyetem professzora lett. 1950-ben Breuer Marcellal és Bernard Zehrfuss-sal őt bízták meg a párizsi UNESCO-székház megtervezésével. 1955-ben részt vett a milánói Pirelli-ház, az első olasz felhőkarcoló tervezésében, amelynek vasbeton pillérei 25 m-re helyezkedtek el egymástól, jóval távolabb, mint az amerikaiak acélvázainak elemei. Az épület statikai viselkedését bergamói laboratóriumában tesztelte. Épültek magasházai Montrealban és Sydneyben is. Az 1960-as római olimpiára ő tervezte a Kis és a Nagy Sportcsarnokot. Az előbbi héjfödémének íves merevítő bordái a napraforgótányér mintázatát követik. 1961-62-ben épült első amerikai épülete, a New York-i buszpályaudvar. Ő tervezte a New Hampshire-i Dartmouth College épületét, valamint a San Franciscó-i székesegyházat is. A Harvard egyetem oktatója lett, majd 1963-ban díszdoktorrá avatták, s elnyerte az amerikai építészek aranyérmét is. Fontos hazai épületei a római Gatti gyapjúgyár és a torinói Munka Palotája. Az ő műve a Vatikánban a pápa nyilvános kihallgatási csarnoka, a Nervi-terem. Nervi vezette be az építészetbe a háromdimenziós szerkezeteket. Statikai kutatásai során újtípusú konstrukciókat hozott létre, s hirdette: `az anyagok, a statika, a szerkezeti technológia, a gazdaságosság és a funkcionális igények nem mások, mint az építészeti nyelv szavai`.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.