Az olasz népszavazás a köztársaság mellett dönt
2004. szeptember 13. 12:06
Itália területe az őskortól lakott volt. A Kr.e. IX. században felemelkedő etruszkoktól a VIII-IV. században a rómaiak vették át a vezető szerepet. A rómaiak meghódították az ismert világ jelentős részét, Britanniától Afrikáig, az Eufrátesztől Hispaniáig. A hatalmasra nőtt birodalmat végül ketté kellett osztani. A kereszténységet 313-ban tette Konstantin államvallássá. A Nyugat-római birodalom utolsó uralkodóját, Romulus Augustulust 476-ban fosztotta meg trónjáról germán testőrparancsnoka, Odoaker. Itáliát ezután lombardok, frankok, szaracénok, germánok özönlötték el több hullámban, a félsziget déli területeit arabok, utánuk normannok hódították meg. A frankok hozták el a konszolidációt, Nagy Károlyt 800-ban koronázták császárrá. A XII. században egymással versengő városállamok jöttek létre északon, amelyek vagy a világi hatalomra is törő pápát, vagy az uralkodót (általában a német-római császárt) biztosították támogatásukról. A városok és a kereskedő osztály felemelkedése kulturális nagykorúsághoz vezetett, a XV. századi reneszánszban teljesedett ki. Itália területeit hol Spanyolország, hol Franciaország, hol Ausztria kaparintotta meg, majd Napóleon birodalmi törekvéseinek helyszínévé váltak. A Napóleon utáni időszak ellentétei a függetlenségi mozgalom fellángolásához vezettek. Az Olasz Királyságot 1861-ben kiáltották ki, bár Velencét csak 1866-ban szerezték meg Ausztriától, az ország "természetes fővárosát", Rómát, a pápák székhelyét pedig 1870-ben szállta meg az olasz hadsereg. Benito Mussolini, a fasiszta párt vezetője, aki 1922-ben lett kormányfő, diktatúrát vezetett be, s Hitler oldalán belépett a II. világháborúba. A vesztes háborút követően az utolsó uralkodó, III. Viktor Emánuel 1946 májusában lemondott, majd az 1946. június 2-i népszavazást követően kikiáltották a köztársaságot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Új műtárgyak és környékbeli kuriózumok tekinthetőek meg Füleken 13:20
- A hintapolitika végül nem felszabadulást, hanem megszállást hozott 09:50
- Az utolsó inka szabadságharcos, II. Túpac Amaru kivégzésével kihalt a dinasztia is 08:20
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap