2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

135 éve verték le a párizsi kommünt

2006. május 29. 13:00

A százharmincöt éve, 1871. május 28-án levert párizsi kommün mindössze egy sokat szenvedett város teljesen reménytelen és rövid lázadása volt, amely csak pusztulást és keserű emlékeket hagyott maga után.

Forradalmi kormányzat a szuronyok árnyékában

1870-ben, amikor Bismarck porosz kancellár a spanyol trónra egy német herceget akart ültetni, a nagyhatalmi helyzetét féltő Franciaország hadat üzent Poroszországnak. A háború azonban francia vereséget hozott, MacMahon serege szeptember elején Sedánnál kapitulált, s maga III. Napóleon császár is fogságba esett, egy másik francia hadsereget Metznél körülzártak. Párizsban szeptember 4-én kikiáltották a III. Köztársaságot, Jules Favre és Léon Gambetta létrehozta a nemzeti védelem kormányát. A poroszok szeptember 19-én körülzárták a fővárost, a léggömbön menekülő Gambetta vidéken népi háborút szervezett. A felmentő sereget azonban a németek megverték, 1871 januárjában bevonultak Párizs egy részébe, majd 18-án Versailles-ban kikiáltották az egységes Német Császárságot.

Nézzen képeket a kommünről!

A Nemzeti Védelem Tanácsa nevében Favre fegyverszünetet kötött
, a februárban megalakult Nemzetgyűlésben - amely a béke megkötését tekintette feladatának - a konzervatívok és királypártiak voltak többségben. A republikánus érzelmű párizsiak joggal féltek a monarchia restaurálásától és gazdasági helyzetük romlásától. A városban, ahol a kemény tél és az ostromzár miatt élelmiszerhiány lépett fel, már augusztusban lázadás tört ki Blanqui vezetésével. Az ideiglenes kormány feje, Adolph Thiers le akarta fegyverezni a főleg munkásokból álló Nemzeti Gárdát, amely a német ostrom idején Párizst védte. Február 26-án a kormány megalázó feltételeket tartalmazó előzetes békét írt alá Németországgal, egyebek között Párizst is átadva a németeknek. Amikor Thiers el akarta távolíttatni a Gárda fővárosra szegezett ágyúit, majd ismertté vált Bismarcknak követelése, hogy a német hadsereg végigvonulhasson a Champs Elysées-n, 1871. március 18-án kitört a felkelés.

Barikádok Párizsban

A munkások hatalomátvétele után a kormány
Versailles-ba húzódott vissza. Párizsban a március 26-án rendezett helyi választásokon a forradalmárok győztek, s létrehozták a kommün kormányzatát. Ebbe 95-en kerültek (köztük a magyar Frankel Leó is), felük munkás, a többi kistulajdonos és értelmiségi volt. (A középkorban a kommuna az önkormányzattal rendelkező városok neve volt, de az 1789-95-ös forradalom idején Párizs közigazgatási testületét is kommünnek hívták.)

Tíz bizottság alakult, amelyek törvényhozó és végrehajtó hatalommal is rendelkeztek, félreállították a polgári államapparátust és reformokat vezettek be a dolgozók érdekében. A város vezetősége három frakcióra oszlott: az 1793-as hagyományokhoz ragaszkodó jakobinusokra, a más városokban is szerveződő kommünök szövetségét tervező proudhonistákra és Blanqui szocialista híveire, akik forradalmi erőszakot hirdettek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár