Az egyháztörténet 18-19. századi forrásai a dunántúli megyei levéltárakban
2006. március 21. 18:40 Gőzsy Zoltán
A megyei archívumok árnyalják a képet
Egyháztörténeti források tekintetében megkerülhetetlenek a családi és személyi anyagok. Ezekből kegyurasági iratokat, a plébániák, iskolák fejlesztésével kapcsolatos iratokat nyerhetünk. A művelődés, a katolikus tanok oktatása is feltárható családi iratokból, amelyekben az iskolai anyagok között több esetben találhatóak teológiai témájú füzetek, könyvek (Doctrina religionis Romano Catholica).
Egyházi szervezetek, egyházi birtokok gazdálkodása is nyomon követhető levéltári forrásokból. Határviták, legelő-, rét-, erdőhasználat, tizedekkel kapcsolatos ügyek tömegével fordulnak elő. A vármegyei közgyűlések anyagához kapcsolódó ún. be- és kitáblázási iratok tartalmazzák a XVIII-XIX. századi kölcsönök ügyeit. Ezekből láthatjuk, hogy ebben az időszakban igen sok hitelt nyújtottak egyházi szervezetek, szerzetesrendek, alapítványok, sőt plébánosok is. Mindszenty Ferenc somogygeszti plébános által adott kölcsönök tették lehetővé a helyi zsidó hitközség megerősödését, az már más kérdés hogy a hitelek nem lettek visszafizetve.
A települések funduális könyvei, telekkönyvei mutatják meg számunkra, hogy adott településeken belül létrejönnek-e felekezeti alapon létrejövő közösségek, városrészek, utcák, mint például Szigetváron, ahol rekonstruálhatjuk, melyik (kanizsai) városrészben telepedtek le a XVIII. század folyamán a zsidók, hol épült zsinagógájuk, hol éltek a görögkeletiek, hol a katolikusok.
Mint láthattuk több témával kapcsolatban is érdemes, sőt elengedhetetlen egyháztörténeti forrásokat kutatni a megyei levéltárakban. Az itt fellelhető anyagok árnyalják a kialakult képet, mögöttes tartalmakkal, részletekkel és más perspektívákkal töltik meg a rendelkezésünkre álló adatokat. Öt témát jelölnék meg, melyekkel kapcsolatban célszerű a megyei archivumok anyagának kutatása:
- Az egyház, püspökség és a vármegye viszonya
- Pécs esetében a püspök és a város viszonya
- A plébániák és a megye, illetve a plébániák és a települések viszonya
- Plébánosok és a helyi lakosság (felekezetek szerint) viszonya
- Különböző felekezetek viszonya
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 15:05
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak 12:30
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer 10:35
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap