Az egyháztörténet 18-19. századi forrásai a dunántúli megyei levéltárakban

A megyei archívumok árnyalják a képet

Egyháztörténeti források tekintetében megkerülhetetlenek a családi és személyi anyagok. Ezekből kegyurasági iratokat, a plébániák, iskolák fejlesztésével kapcsolatos iratokat nyerhetünk. A művelődés, a katolikus tanok oktatása is feltárható családi iratokból, amelyekben az iskolai anyagok között több esetben találhatóak teológiai témájú füzetek, könyvek (Doctrina religionis Romano Catholica).

Egyházi szervezetek, egyházi birtokok gazdálkodása is nyomon követhető levéltári forrásokból. Határviták, legelő-, rét-, erdőhasználat, tizedekkel kapcsolatos ügyek tömegével fordulnak elő. A vármegyei közgyűlések anyagához kapcsolódó ún. be- és kitáblázási iratok tartalmazzák a XVIII-XIX. századi kölcsönök ügyeit. Ezekből láthatjuk, hogy ebben az időszakban igen sok hitelt nyújtottak egyházi szervezetek, szerzetesrendek, alapítványok, sőt plébánosok is. Mindszenty Ferenc somogygeszti plébános által adott kölcsönök tették lehetővé a helyi zsidó hitközség megerősödését, az már más kérdés hogy a hitelek nem lettek visszafizetve.

A települések funduális könyvei, telekkönyvei mutatják meg számunkra, hogy adott településeken belül létrejönnek-e felekezeti alapon létrejövő közösségek, városrészek, utcák, mint például Szigetváron, ahol rekonstruálhatjuk, melyik (kanizsai) városrészben telepedtek le a XVIII. század folyamán a zsidók, hol épült zsinagógájuk, hol éltek a görögkeletiek, hol a katolikusok.

Mint láthattuk több témával kapcsolatban is érdemes, sőt elengedhetetlen egyháztörténeti forrásokat kutatni a megyei levéltárakban. Az itt fellelhető anyagok árnyalják a kialakult képet, mögöttes tartalmakkal, részletekkel és más perspektívákkal töltik meg a rendelkezésünkre álló adatokat. Öt témát jelölnék meg, melyekkel kapcsolatban célszerű a megyei archivumok anyagának kutatása:

• Az egyház, püspökség és a vármegye viszonya
• Pécs esetében a püspök és a város viszonya
• A plébániák és a megye, illetve a plébániák és a települések viszonya
• Plébánosok és a helyi lakosság (felekezetek szerint) viszonya
• Különböző felekezetek viszonya

1. Primer források
2. Csatornák a megyei levéltárak anyagaiban
3. A megyei levéltárak iratanyagainak többlettartalma
4. Valláserkölcsi élet a megyei anyagokban
5. A somi plébános esete
6. A megyei archívumok árnyalják a képet

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?