Nyilvánosságra hozzák az első emberi géntérképet

2004. szeptember 13. 12:06

2001. február 12-én a Science és a Nature magazin is nyilvánosságra hozta az emberi genóm - az emberi lény molekuláris tervrajza - első olvasatának két, csaknem azonos változatát. Ekkor a világ két vezető tudományos folyóirata két különböző amerikai cég alkotta emberi géntérképet közölt. A Science a Celera Genomics-ét, a Nature a Human Genome Project-ét. Az emberi genóm annak a több mint 3 milliárd bázisnak a sorrendje, amely a sejtmagban lévő dezoxiribonukleinsav (DNS) `létrafokait` alkotja. A géntérkép felfedezése az orvostudomány forradalmát jelenti, ugyanis segítségével lehetőség nyílhat a jövőben bizonyos súlyos betegségek korai megelőzésére is. A géntérképpel lehetővé válik annak felismerése, hogy egy tulajdonságért melyik gén vagy géncsoport felelős, s az úgynevezett csip-diagnosztikával minden egyes ember géntérképe meghatározható lesz. Az emberi géntérkép mintegy 28 000-36 000 gént tartalmaz. A génállomány nagysága azt valószínűsíti, hogy az egyes gének több funkcióval rendelkeznek, azaz szinte kizárható az a feltételezés hogy a gének mechanikusan egy-egy betegséggel lennének közvetlen összefüggésben. Ez a következtetés megsemmisíti a jó és rossz génekről szóló orvosi, s egyúttal szociológiai, büntetőjogi és filozofikus megközelítést is, és alapjaiban rendíti meg a genetika mindenhatóságát tételező, mindent a génállományra hárító tudományos determinista elméletet.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona
• Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről
• Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko
• Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale
• Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné
• Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai
• Naponta csodálhatták anyjuk bátorságát Zrínyi Ilona gyermekei