Az iráni iszlám forradalom győzelmet arat
2004. szeptember 13. 12:06
1979. február 11-én a hadsereg semlegességi nyilatkozatával győzött a monarchia- és imperialistaellenes ún. `iszlám forradalom`. Irán területén az ismert legősibb civilizáció az eláni volt, ezt követően a Kr.e. VII. században a perzsák megalakították az Akhaimenida birodalmat. Hatalmuk kiterjedt az egész Közel-Keletre, fénykorukat I. Dareiosz uralkodása alatt érték el. A birodalmat Nagy Sándor hódította meg, majd a Szasszanidák alatt ismét felvirágzott, akkor lett államvallás a zoroasztrizmus. Uralmuknak az arab hódítás vetett véget (641), akkor tért át a lakosság a síita vallásra. Az arab birodalom bomlása idején Perzsia önálló és viszonylag független államokra esett szét. Török, mongol hódítás és pusztítás után helyi dinasztiák kerültek hatalomra, s Iránt az orosz és az angol gyarmatosítás fenyegette. Az 1907-es szentpétervári szerződésben fel is osztották az országot, így az I. világháború idején hadszíntérré vált. Az oroszországi forradalom és polgárháború után az oroszok helyét a britek vették át, akiknek az 1919-ben aláírt angol-iráni szerződés nagy befolyást biztosított. Reza kán 1920-ban államcsínnyel jutott hatalomra, majd 1925-ben uralkodóként megalapította a Pahlavi-dinasztiát (1925-1979). A németbarát uralkodó 1941-ben, az ország szovjet és brit megszállása után lemondott fia, Mohamed Reza Pahlavi javára. A 2500 éves perzsa-iráni birodalomban Reza Pahlavi a káprázatos jövedelmet biztosító kőolajbevételekre alapozva megpróbálta helyi szuperhatalommá tenni az országot. Meghirdette a `fehér forradalmat`, ám figyelmen kívül hagyta a helyi hagyományokat. Ezért Ruhollah Khomeini ajatollah, a síita vallási ellenzék vezetőjével az élen 1979. február 11-én a hadsereg semlegességi nyilatkozatával győzött a monarchia- és imperialistaellenes ún. `iszlám forradalom`. Április 1-jén kikiáltották az Iráni Iszlám Köztársaságot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 15:05
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak 12:30
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer 10:35
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap