Meghal Camillo Golgi Nobel-díjas olasz orvos

2004. szeptember 13. 12:06

A padovai egyetemen folytatott tanulmányai után, 1872-ben az abbiategrassói Krónikus Betegek Kórházának tiszti főorvosa volt. 1873-ban itt fedezte fel a neuronok sejtfestési eljárását. 1875-től a paviai egyetem rendkívüli anatómia- és szövettanprofesszora, majd 1881-1918 között az általános kórtani tanszék tanszékvezető patológiai anatómiaprofesszora volt. A modern neurohisztológiai technika egyik megteremtőjeként tartják számon. Kutatásai során főleg a sejtek és a szövetek vizsgálatával foglalkozott. Az általa kidolgozott festési eljárással kimutatta a később róla elnevezett Golgi-sejteket. Jelentős eredményeket ért el az agyszövet kutatása terén, élete fő művét is az idegrendszer központi szerveinek szövettanáról írta. Az ingerület terjedésével kapcsolatban a kontinuitás elvét vallotta, ezt hirdette a sienai és padovai egyetemi katedrájáról is. Az orvostudományi Nobel-díjat 1906-ban kapta - megosztva Ramón y Cajal-lal - `az idegrendszer felépítésével kapcsolatos munkásságának elismeréséül`.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2013

• A múlt század romkocsmái
• A Romanov-ház utolsó évtizedei
• Udvari bolondok a történelemben
• Száz éve épült a szőnyi álomkastély
• Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
• A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
• A Kennedy-család és az öröklött hírnév
• Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
• Robert Capa és Magyarország