Hatvan évvel ezelőtt kezdődött a nürnbergi per

A vádlottak és a per

Adolf Hitlert nem tudták a vádlottak padjára ültetni, a háború végnapjaiban a sebtében feleségül vett Eva Braunnal együtt minden valószínűség szerint öngyilkos lett, de például helyettesét, Rudolf Hess-t, Hermann Göring birodalmi marsallt, Joachim von Ribbentrop külügyminisztert, Wilhelm Keitelt, a Wehrmacht főparancsnokát, Albert Speer hadigazdálkodási minisztert, birodalmi helytartókat és másokat igen.

Az első ülést Berlinben 1945. október 18-án tartották, majd a folytatásra 1945. november 20-tól Nürnbergben került sor a brit Lord Geoffrey Lawrence elnökletével. 24 korábbi náci vezetőt vádoltak háborús bűncselekmények elkövetésével, különféle szervezeteket pedig azzal, hogy jellegüket tekintve háborús bűnösök. Közülük a per megnyitásakor 22 volt vezető állt a bíróság előtt (Martin Bormann, Hitler legközelebbi munkatársa a háború végén eltűnt, s távollétében ítélték halálra, Robert Ley, a német szakszervezetek helyére lépő Deutsche Arbeitsfront elnöke pedig még a per kezdete előtt öngyilkos lett).

A vádlottak - első sor: Göring, Hess, von Ribbentrop, Keitel, Kaltenbrunner, Rosenberg, Frank, Frick, Streicher, Funk and Schacht. hátsó sor: Dönitz, Raeder, Schirach, Sauckel, Jodl, Papen, Seyss-Inquart, Speer, Neurath and Fritzsche.

Nürnbergben megnyílt az Emlékezés Hete Az iskolákban tartott felolvasásokkal hétfőn megnyílt Nürnbergben a hatvan évvel ezelőtt 22 náci háborús főbűnös ellen megnyílt perre való Emlékezés Hete. Emellett az Állami Levéltár fotókiállítást szervezett az Igazságügyi Palota 600-as számú esküdttermében. Múzeum lesz a nürnbergi perek tárgyalóterme A náci háborús főbűnösök ellen lefolytatott nürnbergi perek megnyitása után közel hatvan évvel nemzeti emlékhellyé és múzeummá akarják átalakítani a történelmi jelentőségű bíráskodás színhelyét. Nem a brit titkosszolgálat végzett Himmlerrel Hamisítványnak bizonyultak azok a nemrég előkerült iratok, amelyek szerint Heinrich Himmlert brit titkos ügynökök gyilkolták meg. A most kezdődő vizsgálat már az ügyben illetékes történész másik, hasonló tematikájú könyvét is gyanúsnak találja. Nürnberg - a győztesek ítélkeztek Ötvenöt évvel ezelőtt, 1946. október 1-jén zárult az észak-bajorországi Nürnbergben, az egykori náci pártrendezvények második világháborús romhalmazzá vált színhelyén a háború elsőrendű német bűnöseinek pere, precedens értékű nemzetközi felelősségre vonása.

A bíróság 250 tanút hallgatott meg és több mint negyedmillió, esküvel megerősített írásbeli tanúvallomást dolgozott fel. Elutasította a védelem azon állítását, hogy háborús bűnöket csak államok követhetnek el, s megállapította, hogy a bűncselekményeket emberek hajtják végre, ezért felelősségre is vonhatók. Elutasították azt az érvelést is, hogy a per és a döntés "ex post facto" történt, vagyis a tetteket az elkövetés után nyilvánították bűncselekménynek. A bíróság szerint az ilyen cselekményeket a II. világháború előtt is jogellenesnek tekintették.

216 bírósági ülés után 1946. október 1-jén 22 vádlott felett hirdettek ítéletet. (Gustav Krupp von Bolhen und Halbach gyáros ellen pedig szellemi és fizikai állapota miatt az eljárást megszüntették.) Három vádlottat: Hjalmar Schachtot, Franz von Papent és Hans Fritzscht felmentették, négyen: Karl Dönitz, Baldur von Schirach, Albert Speer és Konstantin von Neurath 10-20 év közti börtönbüntetést kaptak. Hármat: Rudolf Hesst, Walter Funkot és Erich Readert életfogytiglanra, tizenkettőt: Hans Frankot, Wilhelm Fricket, Julius Streichert, Alfred Rosenberget, Ernst Kaltenbrunnert, Joachim von Ribbentroppot, Fritz Sauckelt, Alfred Jodlt, Wilhelm Keitelt és Arthur Seyss-Inquartot és Hermann Göringet, továbbá távollétében Martin Bormannt halálra ítélték. Göring a kivégzés előtt öngyilkos lett, a többieket október 16-án felakasztották. A bíróság bűnösnek nyilvánította a Gestapót, a náci titkosrendőrséget (SD), a náci párt vezető testületét és az SS kötelékeit.

1. A felelősségrevonás alapelvei
2. A vádlottak és a per
3. A győztesek ítélkeztek