A daytoni megállapodás lezárja a délszláv háborút

2004. szeptember 13. 12:06

1995. november 21-én írta alá a délszláv háborúnak véget vető boszniai békemegállapodást az amerikai Dayton város közelében Alija Izetbegovic bosnyák, Franjo Tudjman horvát és Slobodan Milosevic szerb államfő. Az amerikai közvetítéssel létrejött béke véget vetett a négy évig tartó véres háborúnak, amely a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szétesését kísérte. A bomlási folyamat Szlovénia 1991-es leválásával kezdődött. Az akkor megvívott tíznapos függetlenségi háború még csak ötven halálos áldozatot követelt. Horvátországnak azonban már valóságos háborút kellett vívnia a Nagy-Szerbia tervét feladni nem akaró Szerbiával, amely a jugoszláv hadsereg csaknem teljes fegyverzetét örökölte. Ez a háború már 20 ezer ember életét követelte, s a horvát területek mintegy negyed részének szerb megszállását eredményezte. E területeken ún. Krajnákat (szerb bábállamokat) hoztak létre. A knini területet a horvátok 1995-ben felszabadították, míg Kelet-Szlavónia továbbra is szerb megszállás alatt maradt. Az egykori jugoszláv tagköztársaságok közül Boszniában zajlott a legvéresebb, legkegyetlenebb, tömegmészárlásokkal, etnikai tisztogatásokkal súlyosbított háború. Ott 1992 áprilisától a megállapodás aláírásáig 250 ezer ember halt meg, ugyanennyi nyomorodott meg és több, mint kétmillió vált földönfutóvá. A szerbeknek végül nem sikerült eredeti tervük, Nagy-Szerbia megteremtése, de a sok-sok békéltetési kísérlet, részmegállapodás, diplomáciai huzavona után azt mégis sikerült elérniük, hogy az `egységesnek` nyilvánított Bosznián belül külön föderatív államuk lett, méghozzá a terület 49 százalékán. A bosnyák-horvát föderáció a terület 51 százaléka fölött rendelkezik. A rendezés természetesen nem elégítette ki a muzulmánokat, akik a háború előtt Bosznia-Hercegovina lakosságának 44 százalékát tették ki a 32 százalékos szerb lakosság mellett. Ezt a számot még a 14 százaléknyi horvát lakosság egészítette ki. Ugyancsak a daytoni megállapodás keretében Horvátország ígéretet kapott arra, hogy két éven belül visszatér Zágráb fennhatósága alá Kelet-Szlavónia, illetve Dél-Baranya (Baranyai háromszög). (Ez megtörtént.) A békemegállapodás fenntartására 60 ezer fős NATO kontingens ügyelt. Az ellenőrzésben részt vesz egy mintegy 500 fős magyar műszaki alakulat is.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága