Mozgóképes szövegolvasás a holokauszt filmklubban

Tematika:

október 20.

Leni Riefenstahl: Az akarat diadala (1935)

Hitler kedvenc filmrendezője igazi médiaeseményként örökítette meg a nürnbergi pártnapokat.

Az elemzésben elsősorban a Führer személyének mitologizálását vizsgálnák a megbeszélésen a mozgóképi szövegszervező eljárások mentén. A résztvevőkkel elemeznék a fenti ideologikum és a filmben megjelenő biologikum összefüggésrendszerét is. E vizsgálódások vezethetnek minket a nácizmus néhány ideológiatörténeti karakterisztikumának felismerésére.

október 27.

Roberto Benigni: Az élet szép (1997)

Egy sajátosan újrafogalmazott Chaplin-figura küzd a nevetés, a nevettetés és a szerelem erejével először a kisvárosi fasizmus, majd a haláltábor "gyermekmegrontó" ereje ellen. Kisfia számára "túlélő-showként" meséli el Auschwitzot, így élete feláldozásával megmenti családját.

A megbeszélés folyamán a szervezők összevetnék e film és Chaplin Diktátorának szemléletmódját. Elemzés tárgyát képezhetné az a kérdés, hogy miképpen értékelhető rendkívül különbözően a film két része.

november 10.

Jeles András: Senkiföldje (1993)

Egy tizenkét éves kislány (olvasó)naplója nyomán követhetjük végig egy kisvárosi zsidó család belső konfliktus-rendszerének személyiség-szerkezeteket szétroncsoló "felrobbanását" az üldözöttség mértéke növekedésének összefüggésében.

Senkiföldje

Beszélgetés közben egyrészt a beszélgetés során nyomon követnénk egy pszichoszexuális individuációs folyamat ellehetetlenülésének tragédiáját, másrészt a biblikus és kulturális utalások néhány emblematikus jelenségét (pl.: a disznóölés-jelenetek, Mozart Varázsfuvolája stb.).

november 24.

Ján Kadár, Elmar Klos: Üzlet a korzón (1965)

Egy átlagosan önző kisember meggazdagodási kísérlete egy öreg, süket, zsidó özvegyasszony kisajátított üzlete révén. Csakhogy a néniről kiderül, hogy rendkívül szeretetre méltó ember, akinek kiszolgáltatása az emberi etikum összeomlása nem túlélhető traumájának bizonyul.

Az értelmezésben a résztvevők megvizsgálnák, hogy egy sajátos zsidó történeti tudat kontextusában miképpen teremtődik meg egy dialogikus kapcsolatban az individuáció lehetősége. A néni süketségének jelensége a hárítás óriásmetaforájaként elemeznénk. A süketség jelentés-összefüggéseinek megfeleltethető vizuális eljárások hatásmechanizmusait is értelmezés tárgyává tennénk.

december 8.

Claude Lanzmann: Shoah (1985)
(részletek a dokumentumfilmből: a hajdani lágervezető-helyettes kihallgatása)

Vizsgálódási szempontjaink lesznek: az Auschwitz-esemény személyiségtörlő specifikumai; szükségszerű következménye-e a német klasszikus filozófiai hagyománynak (pl. munka-etika) a nácizmus; a néző bevonása a shoa etikai problémakörébe.

A filmklubot és a beszélgetéseket vezető Beke Judit 1965. február 6.-án született Budapesten. Latin nyelv és irodalom szakos tanári diplomáját 1989-ben, esztétika szakos oklevelét 1997-ben szerezte meg Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Ugyanitt abszolválta a mozgókép- és médiakultúra szakos akkreditált tanártovábbképzési kurzust. 1991 óta az ELTE-Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanáraként dolgozik. Rendszerese dolgozik filmklub-moderátorként, többször tartott előadást, illetve bemutató órákat a Magyartanárok Egyesülete által szervezett filmes és irodalmi kurzusokon. 1994 óta jelennek meg publikációi különféle folyóiratokban, irodalmi művek és játékfilmek elemzése témakörében. 2003-ban és 2004-ben megbízott előadóként három féléven át vezetett szemináriumot az ELTE-BTK Latin tanszékén irodalmi és mozgóképes szövegolvasás témakörében.