7 végzetes pillanat

A cseh király nem tartott igényt a magyar trónra

2005. október 10. 13:00

700 éve, 1305. október 9-én mondott le Vencel cseh király Brünnben a magyar királyi címéről. A Múlt-kor írása azt vizsgálja, hogy milyen okok vezethettek ehhez a nem mindennapi eseményhez.

Harcban a koronáért:
Károly Róbert és Vencel

Vencel 1289-ben született Olmützben, édesapja a cseh Přemysl-házból származó II. Vencel király, édesanyja Habsburg Guta volt. A magyarországi események sodrásába akkor került, amikor 1301. január 14-én III. Andrással férfiágon kihalt az Árpád-ház. A kis Vencel leányágon igényt tarthatott a Magyar Királyságra, mivel nagymamája, Kunigunda, II. Ottokár felesége, IV. Béla unokája volt. A kortárs magyar elbeszélő forrás szerint az ország leghatalmasabb főemberei Csehországba utaztak, hogy II. Vencelt kérjék fel a magyar trón elfoglalására. Az uralkodó azonban nem vállalta a felkérést, és fiát küldte el maga helyett. A krónikás híradását a történeti kutatás annyiban módosította, hogy a magyar előkelők valószínűleg azonnal a gyermek Vencelt nyerték meg ügyüknek.

Vencel meg is érkezett az országba, ahol János kalocsai érsek Székesfehérvárott ünnepélyesen megkoronázta. Vencelre, aki a László nevet vette fel, számos kihívás várt. Volt ugyanis egy riválisa, az Anjou-házból származó Caroberto (ismertebb nevén Károly Róbert), aki szintén bejelentkezett a magyar trónra. Ehhez való jogát szintén a leányági leszármazás jelentette, mivel nagyanyja, Magyarországi Mária, V. István király (1270-1272) leánya volt. Károly Róbert 1300-ban 12 évesen szállt partra Dalmáciában, de amíg III. András élt, addig semmiféle kézzelfogható eredményt nem tudott elérni.

Az Árpád-házi király halála után megváltozott a helyzet. Esélyeit nagyban növelte, hogy ő volt VIII. Bonifác pápa hivatalos jelöltje a magyar trónra. A magyar egyház azonban megosztott volt, láttuk, hogy János kalocsai érsek, és vele együtt a püspökök nagy része Vencel mellett foglalt állást. Károlyt is megkoronázták, azonban ez a szertartás sem tekinthető érvényesnek, mivel Esztergomban történt, és az a Bicskei Gergely hajtotta végre, aki nem volt teljes jogú esztergomi érsek.

A két király, akiknek életkoruk összesen 25 év volt párhuzamosan uralkodott. Az évek elteltével, azonban Vencel lehetőségei erőteljesen leszűkültek. Nem sokkal a koronázása után meghalt legnagyobb támasza, János kalocsai érsek. Utódának természetesen VIII. Bonifác pápa azt az Istánt nevezte ki, aki az Anjou-ház királyát támogatta. A Szentszék továbbá lépését jelentette, hogy a pápa Magyarországra küldte Boccassini Miklóst, aki ugyan a világiak között nem tudott döntő áttörést elérni, viszont az egyháziak lassan átálltak VIII. Bonifác jelöltje mellé.

Forrás: http://mek.oszk.hu/

Vencel hazahozatala

A pápa 1303. május 31-i bullájában annak a nézetének adott hangot, hogy a Magyar Királyság trónját egyedül az öröklés révén lehet betölteni, így a választott királynak (Vencel) fejet kell hajtania Károly Róbert előtt. (A pápa mélyen hallgatott a cseh uralkodó leányági leszármazásáról). VIII. Bonifác továbbá eltiltotta Vencelt a magyar királyi cím használatától. Ezalatt Károly Róbert sem tétlenkedett. Igaz, hogy sikertelenül ostromolta Budát, de a hadmozdulat azt jelezte, hogy fegyveresen kívánt érvényt szerezni igazának. Vencel is érezte szorult helyzetét, 1303 körül kétségbeesett hangú levelet intézett mostohaanyjához, Erzsébethez. Ebben kérte a királynét: figyelmeztesse II. Vencelt, hogy "legyen segítségére a maga és a fia nevének és becsületének". Nem hallgatta el azt sem, hogy pillanatnyilag sok veszély fenyegeti őt. A levél megfogalmazása egyértelmű: Vencel nem érzi magát biztonságban és apja segítségét kéri.

Az óhaj meghallgatásra talált. II. Vencel 1304 nyarán nagyszámú fegyveressel hatolt be Magyarország területére, ahol megszerezte a királyi jelvényeket: Szent István koronáját, kardját és öltözékét. Ekkor Habsburg Albert német-római császár felszólította fiát, Rudolf osztrák herceget, hogy támadja meg a cseheket. A fenyegetés hatására II. Vencel fiával és a koronázási ékszerekkel kivonult az országból. Az osztrákok és a magyarok bűntetőhadjáratot indítottak a cseh és a morva területek ellen, de Vencel nem adta vissza a koronázáshoz szükséges jelvényeket.

II. Vencel 1305. június 21-én halt meg. Utóda III. Vencel néven fia lett. Az új uralkodó számára egyértelmű volt, hogy a magyarországi eseményekben személyesen nem tud már tevékenyen részt venni. Károly Róbert erősebbnek tűnt, és Csehországban is számos kihívás várt rá. Ezért mondott le 1305. október 9-én ünnepélyesen a magyar királyi trónról. De, hogy ellenfele, Károly helyzete se legyen olyan egyszerű, a koronázási jelvényeket annak a Wittelsbach Ottónak adta, aki édesanyja, Árpád-házi Erzsébet (IV. Béla leánya) révén szintén jogot formált a Magyar Királyságra. Az Anjou-házi uralkodóra tehát egy újabb riválissal való összecsapás várt.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!