2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Jalta nagyjainak unokái találkoztak

2005. október 6. 13:00

A hétvégén került sor a hollandiai Maastrichtban arra a konferenciára, amelynek keretében életében először találkozott Churchill, Roosevelt és Sztálin unokája. A rendezvény központi témája a globális politika és Európa hatvan éves fejlődése volt, Ennél azonban sokkal izgalmasabb, miként értékelték az utódok Jalta múltbeli szerepét és a `három nagy` viszonyát.

Balról jobbra: Dzsugasvili, Roosevelt
és Churchill

Múlt és jövő. Ezt a figyelemfelkeltő címet kapta a hétvégi találkozás, habár a jövőre vonatkozó megállapodásokról nem ad hírt a világsajtó. Annál többet írtak arról, hogy milyen szavakkal illették egymást egykor az ősök, s milyen tartalommal bírt a korabeli Európára - s annak évtizedes megosztására - nézve az 1945. február 4 és 11. között létrejött háromhatalmi megbeszélés. Utóbbi témára vonatkozóan meglehetősen eltér az unokák - s nyílván országaik - álláspontja. Curtis Roosevelt, a ma hetvenöt éves leszármazott, egykori ENSZ-diplomata szerint "a jaltai döntések a reálpolitikáról szóltak", "Jaltától az oroszok kivételével senki nem azt kapta, amit elvárt, mivel egyedül ők voltak abban a pozícióban, hogy magkaphassák."

A kijelentéssel Winston S. Churchill, brit író és politikus is egyetértett. "A birtoklás jelenti a jog kilenctizedét.[Márpedig] Sztálin marsall a találkozás időpontjára Európa felét birtokolta, Churchill és Roosevelt ezért semmit nem tehettek" - mondja. A Reutersnak adott interjújában hozzátette azt is: "Az emberek azt képzelik, Churchill, Roosevelt és Sztálin egy üres papírlappal érkezett Jaltába, hogy döntsenek Európa sorsáról. Ennél semmi sem állhat távolabb az igazságtól. [...] Európa sorsa már hónapokkal azelőtt eldőlt azzal, hogy a Vörös Hadsereg nyugat felé rohant és ezzel felgöngyölítette a német Wehrmachtot." Jevgenyij Dzsugasvili rendkívül diplomatikusan fogalmazott: "Mindenki azt mondja, a jaltai konferencia egy katasztrófa volt és Roosevelt feladta Európát - de ez nem igaz... egy nagyon bölcs döntést hozott." Tény1945-ben lényegében eldőlt a kisebb európai államok jövője, a nagyok "százalékos felosztást" dolgoztak ki kinek-kinek a hovatarozásáról; Európa évtizedes tagoltsága ekkor kezdődött.

George W. Bush amerikai elnök, aki a másik két országtól eltérően, egyedüli jelenlévőként képviselte mai hátországát, Roosevelt unokája szerint felelőtlen kijelentést tett azzal, hogy az egyébként történelmi tényt kerek-perec kinyilvánította. "Most lesz mit csinálnunk, míg kijavítjuk ezt a ferdítést" - mondta. "A jaltai megosztás jogos volt" - állítja Dzsugasvili, aki, jól érzékeltetve a felek eltérő meglátásait, ezzel egyúttal el is ismeri a felosztás tényét - "mivel a Szovjetunió áldozatot hozott Németország lerohanásával. [...] A konfencián pedig nem csak katonai döntések születtek. Volt néhány nagyon jó dolog is jaltában. Az ENSZ például ekkor alakult meg" - emlékeztetette a világot. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a három szövetségest csupán a közös veszély tömörítette akkor ideiglenes egységbe, de "amint a háború véget ér, Churchill háborút akart kezdeni a Szovjetunió ellen."

A nagypapák 1945-ben

Megfigyelők szerint a hétvégi találkozás egyébként feltűnően informális hangulatban telt, a főszereplők sokat nevettek, s még a viták is sokszor a humor jegyében teltek.

Churchill unokája nagyapja egykori, a családban azóta is sokat emlegetett szófordulatát idézte orosz "kollégájának": "Azt mondta, olyan volt, mint egy krokodil. Sosem tudhattad, vajon nevetni próbál, vagy arra készül, hogy lenyeljen." Egyébként "nagyapám a legmagasabb tisztelettel tekintett nagyapádra, mint katonai vezetőre" - fogalmazott. Dzsugasvili is személyes hangvételt ütött meg, mikor felidézte emlékeit: "annak ellenére, hogy a Nyugat szemében Sztálin gyilkos diktátor volt, megtiszteltetésnek érezte, hogy az unokája lehet." És emellett "volt néhány előnye is annak, hogy az unokája voltam. Például nem kellett felvételi vizsgát tennem ahhoz, hogy bejussak az egyetemre." "Azt mondták, ezt meg ezt tett. De valójában mindent elkövetett Oroszország fejlődéséért" - mentegette a generalisszimuszt.

Összegzésképpen, saját szempontjából pedig így értékelte a nagymúltú rokonok viszonyát: "A három nagypapa barátságos volt egymással, de valójában Sztálin engesztelhetetlen ellenségként tekintett az Egyesült Államokra és Nagy Britanniára."

(Forrás: Reuters, Associated Press)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár