Nureddin (Núraddín)

Nureddin, más írásmóddal NÚRADDÍN, teljes nevén NÚR AD-DÍN ABU AL-KÁSZIM MAHMÚD IBN IMÁD AD-DÍN ZANGÍ (szül. 1118. febr. - megh. 1174. máj. 15. Damaszkusz, [Szíria]), muszlim uralkodó 1146-tól; átszervezte a szíriai hadsereget, és ezzel megalapozta Szaladin sikereit.
Apját követte Haleb (Aleppó) atabégjeinek (uralkodójának) trónján. E minőségében névleg Bagdad Abbászida-kalifájának fennhatósága alá tartozott. Uralkodása előtt a keresztes hadjáratok elsősorban azért járhattak sikerrel, mert a terület muszlim urai nem alkottak egységes katonai frontot a betolakodókkal szemben. Nureddin hadjáratot indított a keresztesek ellen, hogy kiűzze őket Szíriából és Palesztinából. Kevéssel trónra lépése után seregei visszafoglalták Edesszát, 1149-ben behatoltak Antakija (Antiochia) fontos katonai körzetébe, és 1154-ben bevették Damaszkuszt, Egyiptomot 1169 és 1171 között, fokozatosan kebelezték be.
Tehetséges hadvezér és igazságos uralkodó volt, egyformán kitűnt buzgó hitével és bátorságával. Puritán, sőt aszketikus életet élt, és nem tartott igényt hódításainak anyagi nyereségére, a zsákmányt inkább mecsetek, iskolák, ispotályok és karavánszerájok építésére használta fel. Halálának idején, Szírián kívül Egyiptom, Kis-Ázsia és Irak egyes részei is az uralkodójuknak ismerték el.