2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Film készül Mansfeld Péterről

2005. szeptember 2. 11:54

Ellenforradalmár vagy lázadó?

Mansfeld sírja és szobra

November 5-étől elsősorban a fegyverek összegyűjtésével foglalkozott - noha a Széna téren is szerzett néhányat, azzal a céllal, hogy egy újabb forradalom esetén csatlakozni tudjon a felkelőkhöz. (Társaival összesen egy golyószórót, öt-hat géppisztolyt, 15 dobtárat, 30 kézigránátot, számtalan gyutacsot és lőszert szedtek össze és rejtettek el, de másfél éven belül jó néhány darab eltűnt.)

1957-es év folyamán Mansfeldben a fegyveres és politikai ellenállás szándéka fel sem merült. Áthelyezéssel a MOM-gyárba került, itt folytatta tanulmányait. Innen és a korábbi munkahelyéről, a MÁVAG-ból önindító motort, fúrófejeket, és több más szerszámot, tárgyat tulajdonított el, a perirat szerint 3-4000 Ft értékben. Augusztus 4-étől Zachorecz József nevű, hasonló korú barátjával lopások egész sorozatát hajtotta végre, összesen kb. 30 000 Ft kárt okozva, bár az eljárás során ennek nagy része megtérült. Október 4-én fogták el több társával: egy "kölcsönvett" autóval Óbuda felé furikáztak, amikor észrevették, hogy üldözik őket, mire Mansfeld hirtelen befordult a Tímár utcába, és nekiment egy fának. Három napon belül megszökött a rendőrségről, és Zachoreczcel a hónap közepéig - újabb letartóztatásáig - folytatta a tolvajlást. Három és fél hónapot töltött vizsgálati fogságban. Az itt eltöltött idő, a rabtársaktól hallottak meghatározó élményévé váltak, és a továbbiakban a haláláig a rendszer kiengesztelhetetlen ellensége lett, noha a körülmények nem a legkedvezőtlenebbül alakultak számára: 1958. január 29-én egyéves börtönbüntetésre ítélték, de a végrehajtást háromévi próbaidőre felfüggesztették. A munkahelyén megbocsátottak neki, mivel "okos, szorgalmas és igen tanulékony fiú".

Mansfeldet azonban nem '56-os tetteiért érte a retorzió, illetve csak közvetve: jóval inkább az 1958-as cselekedetei miatt ítélték el, jóllehet a hatóságok igyekeztek mindinkább "ellenforradalmi" ügyet kreálni. Mindebből következik, hogy a hatóságoknak nem kellett két évig várniuk, már csak azért sem, mert 1957. július 15-én hatályba lépett a 34. sz. törvényerejű rendelet, ami lehetővé tette a fiatalkorúak halálbüntetését. Azt, hogy koholt perről lenne szó, még a volt védőügyvédje, sőt a családtagjai sem állítják. A hősteremtés bajnokai teljesen egyoldalúan mutatják be Mansfeld további céljait, tevékenységét is. Teljesen elhallgatják, hogy 1957-ben lopások sorozatát követte el, emellett 22 gépkocsit is "kölcsönvett". Ezekért (ekkor fel sem merült a Széna téri tevékenysége) egy évre ítélték, de annak végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztették. Még a nyomozás idején megszökött, majd három és fél hónapot töltött előzetes letartóztatásban. Valószínűleg ez a fogság meghatározó élménye maradt, és a továbbiakban a haláláig a rendszer kiengesztelhetetlen ellenségévé vált. Valójában innen kezdődik a Mansfeld-ügy.

(Forrás: magyar.film.hu; '56-os Intézet)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár