2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

60 éve fejeződött be a második világháború

2005. szeptember 2. 09:57

A kapituláció

Nimitz aláírja a nyilatkozatot

Ítélet a világháborús japán katonák kártérítési perében
Japán gázbombával kísérletezett Kínában
Japán az internetre teszi fel vitatott történelemkönyveit
Japán vita a második világháború befejezéséről
A japánok kínai gyerekeket is deportáltak
Japán film készül egy hadihajó történetéről
Világháborús japán katonák kerültek elő
A japánok békét akartak 1944-ben?
Hazatér a japán flotta zászlaja
Japán nem kárpótolja a szexuális rabszolgákat
Cenzúrázzák a kínai mészárlásról szóló mangát Japánban
Doktor Mengele japán tanítványai
Augusztus 14-én császári konferencia fogadta el a szövetségesek feltétel nélküli kapitulációról szóló követelését
, a döntést Hirohito császár augusztus 15-én rádióbeszédben közölte a japán néppel - ez volt az első eset, hogy az istenként tisztelt uralkodó nyilvánosan megszólalt. Néhány katonatiszt lázadást szított, de tervük gyorsan összeomlott, ezt harakirik sora követte.

A tengelyhatalmak közül utolsóként Japán tette le a fegyvert. A kapitulációs okmányt szeptember 2-án a tokiói öbölben horgonyzó Missouri amerikai hadihajó fedélzetén Douglas MacArthur tábornok, a csendes-óceáni amerikai haderő főparancsnoka előtt Sigemicu Mamoru külügyminiszter és Umezo Josigiru vezérkari főnök írta alá. Az eseményen jelen volt Nimitz tengernagy és Gyerevjanko szovjet vezérezredes, Szu Jüng-csang kínai tábornok és Fraser brit tengernagy is, továbbá francia, ausztrál, holland, kanadai és új-zélandi képviselők.

Az új japán kormányfő Higasikuni herceg, a teljhatalmú "sógun" MacArthur lett. 1948-ban a nemzetközi katonai ügyészség háborús bűnösnek nyilvánította az 1928 óta hatalmon lévő valamennyi japán kormányt, a japán hadsereget felelősnek mondta ki a háború kirobbantásáért. Todzsó Hideki volt kormányfőt és hat vádlottat halálra ítéltek és felakasztottak, a császár nem került bíróság elé.

A japán fegyverletétel csak novemberben fejeződött be. Az ország a háborúban hárommillió embert vesztett, ezek harmada civil volt. A városok területének 4/10-e romhalmazzá vált a légitámadások során, az ipar leállt, a mezőgazdaság visszaesett, éhínség dúlt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár