Atlantiszt rejtheti a tenger Gibraltárnál

Élőhelyül szolgálhatott elefántok számára

A  Spartel szigetet már évekkel ezelőtt Atlantiszként megjelölő Jacques Collina-Girard, az Aix-en-Provence-i Mediterrán Egyetem geológusa szerint "Az eredmény izgalmas, de nem azt jelenti, hogy a sziget lakott is lett volna".

Az Atlantisz-kutatók 2005. július elején rendezett görögországi konferenciáján azt is elmondta, hogy a görög filozófusok leírásában kiemelkedő fejlettségű civilizáció akkor még nem is létezhetett. "Ha lakott is volt, valószínűleg egyszerű halászok éltek rajta és nem a Platón által leírt virágzó bronzkori kultúra képviselői". A bronzkor kezdetét ugyanis a történészek ma nagyjából 5000 évvel ezelőttre teszik.

Gutscher a konferencián elmondta, hangradar adatai nem rajzoltak ki olyan szokatlan geometriai formákat, amelyek egy eltűnt civilizáció nyomaira, épületeire utalnának. A geológus szerint az egyiptomiak, akik később Platónnak is elmesélték Atlantisz történetét, más időszámítás szerint értelmezték az "évek" fogalmát, mint a görög filozófus, így a katasztrófa jóval később történt, mint ahogy azóta hisszük.

Az athéni konferencián meghatároztak 24 kritériumot, amelyek szükséges és elégséges feltételei, hogy egy térség Atlantisz potenciális helyszíneként szóba jöhessen. A helyszínt többek között forró tavasz és északi szél jellemezte, élőhelyül szolgálhatott elefántok számára, a terület 10 ezer harci szekérrel bíró hadsereget tartott el, valamint rituális bikaáldozatok bemutatására is lehetőség nyílt. A kutatók 6 lehetséges Atlantisz helyszínt mutattak be, de döntő bizonyíték híján egyelőre még magának a városnak a létezését sem sikerült azonosítani.

1. Spartel cunami áldozata lett
2. Élőhelyül szolgálhatott elefántok számára

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek