Zsidó katakombákat utánoztak a korai keresztények

Békés együttélés és kulturális kölcsönhatás a tufába vájva

Az Utrechti Egyetem kutatói zsidó katakombákból kapott szerves anyag vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az őskeresztények átvették a római zsidók tufába vájt, földalatti temetkezésének szokását.

Leonard Victor Rutgers utrechti régész a Nature folyóirat legfrissebb számában közölt eredményei szerint már a római zsidó közösség kialakította a földalatti temetkezés módját Rómában, s a megoldást később az őskeresztények csak lemásolták.

Kétségtelen, hogy a római őskeresztény katakombák eredetének kérdése amolyan tyúk-tojás probléma: a legkorábbi keresztények nyilván zsidók voltak. S ettől még persze a katakombákat a legfontosabb korakeresztény építészeti örökségként tartjuk számon.

A felfedezés jelentősége abban áll, hogy a latin írott források szerint az első zsidó közösségek az i.e. 1. században jelentek meg Rómában, míg a zsidó közösség által temetkezésre használt Villa Torlonia katakombáiról mindeddig úgy gondolták, hogy csak i.sz. 3. századtól voltak használatban. A Villa Torlonia katakombájában radiokarbonos kormeghatározással vizsgálódó holland kutató szerint a temetkezés ennél korábban, már az i.e. 1. század és az i.sz. 1. század között megjelent.

Rómában összesen 60 korakeresztény és két zsidó katakombát ismerünk, s ezek a nedvesség miatt csontleleteket már nem tartalmaznak. A húsz éven keresztül Benito Mussolini lakhelyeként is szolgált Villa Torlonia katakombájat menóra, pálmalevél, frigyláda díszíti, hasonlóan a másik temetkezési helyhez, amely az egykori Via Appia mellett található.

A kutató szerint a mostani eredmények megerősítésére keresztény katakombákban is szisztematikus radiokarbonos vizsgálatokat kell végezni. Az őskeresztény emlékek kormeghatározása rendszerint ugyanis nem radiokarbonos módszerrel, hanem a bennük található őskeresztény jelképekkel (hal, galamb) díszített sírboltok alapján lehetséges.