Tízéves terv készült a Machu Picchu megóvására

Az UNESCO tavaly kilátásba helyezte, hogy felveszi Machu Picchut, Peru egyik fő látványosságát a veszélyeztetett kulturális örökségek listájára. A terv értelmében 20 dollárról 30 dollárra növelnék a külföldiek számára a belépti díjat, 2500-ra korlátoznák a napi látogatók számát és intézkedéseket hoznának az Inka Ösvény mentén található más romok, az állat- és növényvilág megóvására.

Az Andok déli részén, Limától mintegy 500 kilométerre délkeletre egy dzsungel övezte, cukorsüveg formájú hegy tetején található romváros 1983 óta szerepel az UNESCO világörökség-listáján. 1992-ben kilencezer turista kereste fel Machu Picchut, 2002-ben a számuk már elérte a 150 ezret - áll a terv rövidített változatában. A becslések szerint néhány év alatt a turisták száma a napi mintegy 4000-ről akár 5000-re emelkedhet. Az UNESCO bírálta Perut amiatt, hogy a közeli Aguas Calientesben elmarad a városfejlesztés. Ebben a városban szállnak át a turisták a vonatról az őket Machu Picchura szállító autóbuszokra. A város veszélyes helyen található: tavaly egy heves esőzések okozta földcsuszamlás több házat elsodort, mintegy tízen életüket vesztették.

A terv előirányozza a védett területen élők kiköltöztetését is, csakúgy mint más, a térségben lévő inka romok és ösvények népszerűsítését, valamint a nap ciklusaihoz kötődő rítusokat bemutató előadások szervezését a turisták számára. A terv már életbe lépése előtt kiváltotta a helyi lakosok ellenkezését, mert ők nem szeretnék, hogy a kormány nagyobb ellenőrzést gyakoroljon a nemzeti örökséghez tartozó területeken. A múlt hónapban mintegy ezer turista kénytelen volt elhalasztani a romvárosba teendő útját, mivel a helyi lakosok tiltakozása miatt szünetelt a vonatközlekedés Cuzco és Aguas Calientes között.

Machu Picchu az inka birodalom egyik erődítménye volt. A kecsua nyelvet beszélő törzsek másokkal szövetségben a 13. században alapítottak államot, amely a 15. században fejlődött birodalommá Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékén, s a 16. századra már vagy egymillió négyzetkilométerre terjedt ki. Fővárosa Cuzco, a jól szervezett közigazgatás fő embere az Inka, a Nap Fia volt. A spanyol hódítás idején polgárháború dúlt a birodalomban, és miután a győztes trónkövetelő Atahualpát Pizarro kivégeztette, néhány év alatt az egész birodalom a spanyolok kezére került.

(Panoráma)