Ötven éve halt meg Albert Einstein
2005. április 18. 11:24
Ötven éve, 1955. április 18-án halt meg Albert Einstein, a relativitás-elmélet s a modern fizikai világkép megalkotója.
Korábban
Lélegzetelállító kerékpár-bemutatókkal, rap zenével és modern táncokkal népszerűsítik a brit fiatalok körében Albert Einsteint és munkásságát az idén a tudós halálának 50. évfordulóján.
Előkerült Einstein szerelmének naplója
Albert Einstein (1879-1955) utolsó szerelme Johanna Fantova tündérszép prágai könyvtáros volt, akinek az Einsteinnel töltött évekről szóló, nemrég előkerült feljegyzései éles szemű megfigyelőnek és igen jó humorú embernek mutatják be a tudóst.
Einstein túl zsidó Kínában
Izrael végül lemondott arról, hogy kiállítást rendez Albert Einsteinről Kínában, miután a pekingi hatóságok ragaszkodtak ahhoz, hogy még csak utalás sem legyen Einstein zsidó származására, vagy a zsidó állam melletti kiállására. Az einsteini életműről szóló kiállítás jövő hónapban nyílt volna Pekingben, hogy aztán öt további kínai városba is elvándoroljon az eddig a két ország közötti legjelentősebb kulturális csereprogram keretében.
Einstein és az FBI
Einstein zseni volt, meg minden, de az amerikaiak szemében valami nem stimmelt vele.
Apja ezután egy svájci főiskolára nyomta be, nem minden nehézség nélkül, mert fia csak matematikából érte el a felvételi szintet. Einstein az előadásokra nem járt, csak magában olvasgatta az elméleti fizikai közleményeket. Diplomáját úgy szerezte, hogy egy barátja írta helyette a dolgozatokat. 1901-ben ennek a barátjának az apja szerzett neki állást a Svájci Szabadalmi Hivatalban. A munka nem sok idejét foglalta le, úgyhogy Einstein a tudományos világtól elzárva, mindössze papír és ceruza segítségével kidolgozhatta korszakalkotó elméleteit.
1908-ban magántanári képesítést szerzett, a zürichi egyetem docense és a prágai egyetem professzora lett. Hírneve nőttön nőtt, úgyhogy a teljesítményétől lenyűgözött Max Planck 1913-ban a berlini akadémia fizikai intézetébe csábította. Itt életében először volt elég pénze ahhoz, hogy csak a tudománynak szentelhesse magát. Az I. világháború kitörésekor a svájci állampolgárságú tudós elítélte a militarizmust, Berlinben pacifista irodalmat terjesztett. 1921-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat fényelektromos törvényéért és elméleti fizikai munkásságáért - a relativitás-elmélet még vitatéma volt, ezért azt nem említették az indoklásban. A húszas években egyre romlott helyzete, a német antiszemiták azzal vádolták, hogy "bolsevista fizikát" művel. A jobboldal dühe csak nőtt, amikor a tudós csatlakozott a cionista mozgalomhoz. (Einstein életében a vallás alig játszott szerepet, de zsidóságát vállalta.) A nácizmus erősödése láttán nemzetközi alapot hozott létre, hogy hatást gyakoroljon a genfi leszerelési konferenciára - sikertelenül. 1930-ban elfogadott egy kaliforniai meghívást, és éppen ott tanított, amikor Németországban Hitler hatalomra jutott. Már nem tért haza, lemondott állampolgárságáról és 1940-ben felvette az amerikai állampolgárságot is, haláláig a Princeton Egyetem professzora volt.
1905-ben jelent meg négy cikke, amely alapjában változtatta meg az addigi világképet. Az első elméletileg magyarázta meg a folyadékokban lebegő szemcsék véletlenszerű hőmozgását, a Brown-mozgást. A második felvetette, hogy a fény különálló kvantumokból (fotonokból) áll, amelyeknek a hullámjelleg mellett részecskékre jellemző tulajdonságai vannak. Harmadik írása kimondta a tömeg és az energia egyenértékűségét (E=mc2), a negyedik cikk szerint ha a fény sebessége minden vonatkozási rendszerben azonos, akkor az idő és a mozgás is viszonylagos a megfigyelőhöz képest - a speciális relativitás-elmélet általánosította a newtoni mechanikát.
1913-ban dolgozta ki az általános relativitás-elméletet, amely azt mondja ki, hogy a természeti törvények leírására bármely vonatkoztatási rendszer alkalmas, bármilyen legyen is a mozgásállapota. Később megállapította, hogy a gravitáció nem erő, hanem a téridő görbülete, melyet a tömeg jelenléte idéz elő. Javasolta: mérjék meg egy csillag fényének elhajlását, amikor a fénysugár a Nap közelében halad el, s annak vonala kétszer annyira fog elhajlani, mint az a newtoni törvényekből következne. Einstein akkor vált világhírűvé, amikor 1919. május 29-én a Guineai-öbölben egy napfogyatkozást fotóztak le, s a számítások igazolták az elmélet jóslatait.
1929-ben adta közre egységes térelméletét, melyet a fizikusok erősen bíráltak. Jelentősen fejlesztette Planck kvantumelméletét, az indukált emisszió általa felvetett gondolata a lézer és a holográfia felfedezéséhez vezetett. Élete végén egységes térelméletet, az univerzumot leíró világtörvényt kívánt felállítani. Ez a kutatás terméketlen lett, de Heisenberg ekkor ismerte fel, hogy az elemi részecskék helyét és sebességét nem lehet egyszerre meghatározni. Einstein ezt az elvet nem fogadta el, úgy vélte, hogy a világmindenség kiszámítható. (`Isten nem szerencsejátékos` - mondotta.)
A szombaton Londonban megnyílt "Lépj túl Einsteinen: Itt az új nemzedék" c. kiállítás figurája. |
Bár elméleteit nagyon kevesen értették, a közvéleményben Einsteint "a" tudóssal azonosították, Newton óta nem örvendett tudós ekkora tiszteletnek kortársai között. Einstein ráadásul megfelelt a szórakozott tudósról kialakult képnek is: kiválóan hegedült, és még hírnevének tetőfokán is harmadosztályú vasúti kocsin közlekedett, hóna alatt a hegedűvel.
Halálának ötvenedik évfordulóján világszerte rendezvényeket szerveznek, Nagy-Britanniában például rap-zenével, modern táncokkal népszerűsítik a fiatalok körében a fizikát, Németországban Einstein-emlékévet tartanak.
(Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap