Mégse Kossuth-levél

A megsárgult, véres levelet egy szegedi, felszámolt temető lebontott kápolnájának romjai alól ásta ki egy Csikósi Gyula nevű személy, aki később a bolhapiacon Szénási Gyula gyűjtőnek adta el a dokumentumot. Szénási arra a következtetésre jutott, hogy a "Kossuth Lajos, Igazság Védőjének búcsú szavai a Magyar Hazához" című kézirattal ritka relikviát talált, és a levél eredeti voltának tisztázása végett átadta azt, illetve annak másolatát az Országos Széchenyi Könyvtárnak, illetve a szolnoki Damjanich Múzeumnak.

Az első vizsgálatok után megoszlottak a vélemények, bár a szakértők abban egyetértettek: kizárt, hogy a bemutatott irat Kossuth Orsován elmondott búcsúbeszédének hiteles szövegét tartalmazná. Nem Kossuth vére folyt rá, amint Szénási Gyula eredetileg közölte, nem hiteles a keltezése és valószínűtlen, hogy valóban Kossuth szavait tartalmaznák - már csak azért is, mert utólag Kossuth cáfolta, hogy beszélt volna Orsován.

Szvitek Róbert, a Magyar Nemzeti Múzeum kutatója az MTI-vel közölte: két órát beszélgetett Szénási Gyulával, és részletesen elmagyarázta neki, hogy a szöveg miért mond teljes mértékben ellent Kossuth gondolkodásának. Egyebek között azért - mondta Szvitek Róbert - mert abban olyan kitétel szerepel, amely "királynak" minősíti Ferenc Józsefet, holott képtelenség, hogy Kossuth uralkodójának ismerte volna el a Habsburg császárt. Hiszen Ferenc Józsefet épp az ő javaslatára fosztottak meg magyar trónjától 1849-ben Debrecenben. Kossuth tehát soha nem ismerte el királyának az uralkodót.

Bagi Gábor, a Szolnoki Damjanich Múzeum tudományos munkatársa szerint: "Már korábban is megerősítettük, hogy a vitatott irat valószínűleg csakugyan a szabadságharc korából származik. Ezt az anyagvizsgálat is igazolta, s ezért mindenképpen értékes kordokumentumnak kell tekintenünk." Bagi és munkatársai a ceglédi Kossuth Múzeum munkatársaitól tudják, hogy az ő birtokukban van két állítólagos Kossuth-búcsúbeszédet tartalmazó - hasonló jellegű, de szövegében a Szegeden előásott állítólagos beszédszövegtől némiképp eltérő - irat. Ezek az iratok - mondta a kutató - muzeális értékű kordokumentumok. Hasonló iratokat készítettek és terjesztettek országszerte a Kossuth hívők, a szabadságharc emlékét ébren tartó magyarok.

MTI