A holtak jósdája

Robert Paget a barlang bejáratánál

A görögországi Delphoi, amelyet Kr.e. 800 körül alapítottak, Apolló szent helye volt. Itt volt az ókori világ legfőbb jósdája. A Szibillaként ismert jósoló papnő az isten szócsöveként itt jövendölte meg, mit hoz a jövő. Királyok, politikusok sőt közemberek is hatalmas távolságokat tettek meg, hogy megkérjék Apollót: fedje fel, mi fog történni az életükben. Az embereket napokra elszállásolták a templom közelében, mialatt a jósdát működtető papok híreket és pletykákat tudtak meg tőlük. Delphoi gondoskodott róla, hogy jobban informált legyen, mint bárki a világon, és helyzeti előnye révén megjósolhassa a jövőt.

 

A körmönfont papok postagalambokat is használtak, így mindenki másnál hetekkel előbb megtudták a messzi tájakon lezajlott csaták vagy politikai változások eredményét, amelyeket aztán jóslatként hirdettek ki. Azt mondják, a tudás hatalom, Delphoi pedig gyakorlatilag az antik világ hírszerző központja volt - mint valami CIA-székház. A poliszok itt tartották aranytartalékaikat - ez volt Hellász legbiztonságosabb helye. A jósda hatalmas üzlet volt. Tanácsain városállamok felemelkedése vagy bukása múlott.

 

Az emberek félelemtől remegve jöttek ide, hiszen egy istenhez fordultak tanácsért. Az ókori emberek babonásak voltak, így a jósdáknak mindenben meghatározó szerepe volt. Háborút indítani, békét kötni, útra kelni vagy házasodni csak egy jós tanácsának kikérésével lehetett, ám a legbiztosabb mód az volt, ha valaki kapcsolatba lépett a holtak szellemével. Az antik világban mindenütt voltak jóshelyek. A Nápolyi-öböl a Pompeit elpusztító vulkánkitörésről nevezetes. Ám a jóval a rómaiak előtt éltek itt görögök is, akiknek vallási vezetői egy Pompeitől északnyugatra eső helyen üzletet csináltak az emberek hiedelmeiből. Baianál megépítették a Holtak Jósdáját. Ezek alatt a római romok alatt a görögök egy virtuális poklot alakítottak ki a föld mélyében, amely oly meggyőző volt, hogy az antik világ minden részéből jöttek ide emberek az őseikkel találkozni.

 

Ezt a helyet a hatvanas években találta meg egy nyugdíjas brit mérnök, Robert Paget. A modern régészet egyik nagy felfedezése volt, mégsem kapott semmi elismerést. Paget olvasta a hely leírásait az ókori írásművekben, és éveken át kutatott utána. Emiatt kinevették, mivel a legtöbb ember szerint a hely puszta mítosz volt csupán. Végül azon a napon, amikor Paget bejelentette felfedezését, Kennedy elnök merénylet áldozata lett, így a régészre senki sem figyelt. Az alagutakkal kapcsolatos elképzelést azóta is elvetik mindazok, akik soha le sem merészkedtek oda.

 

A film vetítési időpontjai: November 21. 19.00., november 26. 15.00. és 19.00., és november 30. 9.00. és 13.00.

Válaszolj az alábbi két kérdésre és nyerj National Geographic ajándéktárgyakat! 

 

Melyik hegy lábánál áll Delphoi, görög város?

 

a, Olümposz
b, Parnasszosz
c, Athos

 

Ki a római mitológiában a görög Hádész megfelelője?

 

a, Pluto
b, Mercurius
c, Lucifer

 

A helyes választ a [email protected] címre várjuk. A tárgy/subject rovatba írd bele: NGC.