A Habsburgok diplomáciai vereséget szenvednek Párizsban
2004. szeptember 13. 12:06
1853-ban - a napóleoni háborúk óta először - konfliktus tört ki az európai hatalmak között. A tét: fenntartsák-e `Európa beteg emberét`, a Török Birodalmat. S ha nem, kit illessen hegemón szerep a Balkánon és a Földközi-tengeren. Oroszország formailag azt követelte, hogy a szultán ismerje el a cár védnöki jogát a Török Birodalom pravoszláv alattvalói felett. A követelés visszautasítása adott alkalmat Oroszország és Törökország fegyveres összeütközésére. Anglia és Franciaország, ahogy 1849-ben is, az európai egyensúly politikáját követte: Törökország integritása mellett foglalt állást. A Krím félszigeten a partra szálló angolok, franciák, piemontiak három évig harcoltak, mígnem a kimerült Oroszország békét kért. Az elhúzódó tárgyalások 1856 márciusában a párizsi béke aláírásával értek véget. A Habsburg-monarchia különös szerepet játszott a krími háborúban. Nagyhatalmi igényei voltak a Balkánon (szerette volna a Duna mentén a szerb, moldvai, havasalföldi területeken befolyását növelni). Mindezt, mint `német állam` akarta érvényre juttatni. A Német Szövetségben azonban Poroszország nem volt hajlandó csatlakozni egy alakuló oroszellenes osztrák-francia-angol szövetséghez. Az osztrák diplomácia vereséget szenvedett, nem kapott aktív támogatást délkelet-európai politikájához, sőt tudomásul kellett vennie, hogy nincs döntő szava többé a Német Szövetségben. Oroszországgal pedig érthetően elromlott a viszonya Piemont csatlakozása a nyugati szövetségesekhez újabb csapást jelentett a Habsburg-hatalom számára, mert mindenki tudta, hogy Piemont a nyugati hatalmak oldalán tett szolgálatait fel fogja használni az olasz nemzeti egység érdekében (tehát Ausztria ellenében). A Habsburgok kénytelenek voltak mind többet gondolni Magyarországra. Eredményként könyvelhették el viszont, hogy megerősítették politikai és gazdasági befolyásukat az általuk 1854 és 1856 között megszállva tartott két román fejedelemségben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos 19:05
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap