2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Legyen a történelem mindenkié

2004. február 26. 11:15

Nem volna szabad a történelemkönyveknek ennyire unalmasnak lenniük - provokálja makacsul pályatársait Simon Schama angol sztártörténész hosszú évek óta. A Columbia Egyetem tanárát, az egyéni látásmódjáról és lebilincselő stílusáról híres történészt szerencsére már a magyar olvasók is egyre jobban ismerik: két évvel ezelőtt jelent meg a francia forradalomról szóló Polgártársak című munkája. A brit Independent tegnap a történelemkönyvek stílusáról, olvasóiról és íróiról beszélgetett Simon Schamával.

A történelemből eltűnt a kaland

Simon Schama
Simon Schama - ki megnyerő stílusának és lebilincselő mondanivalójának köszönhetően az angol tömegmédiában is gyakran feltűnik - nem kevesebbel vádolja történész-kollégáit, mint hogy lapos, agyonjegyzetelt és érdektelen könyveikkel unalmassá teszik saját témájukat, tágabb értelemben pedig magát a történelmet. Schama arra buzdítja kollégáit, merítsenek ihletet a történetírás `aranykorából` - Gibbon, Macaulay és Carlyle idejéből. Schama szerint ugyanis - az előbbi szerzőkkel ellentétben - korunk történészei néhány kivételtől eltekintve már nem képesek a közönséget izgalomba hozni a múltról mesélt történeteikkel.
"A történelemből mintha elveszett volna a kaland" - panaszolja Schama. "Tudományunk már nem olyan érdekes és izgalmas, mint volt egykoron. Pedig csak egyvalamit kéne tennünk: felpiszkálnunk saját bátorságunkat." A történelem hanyatlásáért Schama egyértelműen a "szaktudományos történetírás pusztítását" teszi felelőssé, mely hemzseg az emészthetetlen adatoktól és a tudálékoskodó lábjegyzetektől, ám képtelen magát a történetet élvezetesen elmesélni.

Lord Thomas Babington Macaulay
A történész hamarosan új sorozatot indít a BBC-n, Zseniális történészek címmel - két korábbi, Anglia történetéről szóló BBC-sorozata már hatalmas népszerűséget hozott neki. Az új sorozat, mely a 18. és 19. század történészeit állítja példaként a mai historikusok és olvasóik elé, három kivételes tudóssal (Thomas Babington Macaulay, Edward Gibbon, Thomas Carlyle) egészen elmélyülten is foglalkozik.
"Macaulay volt az első történész, aki a történelmet valóban közel hozta a tömegekhez" - állítja a professzor. "Írásainak sodró lendülete volt, és roppant büszke volt rá, hogy tömegeket tudott szórakoztatni a tények legcsekélyebb feltupírozása nélkül. Carlyle pedig - nem kis részt kiváló drámai érzékének köszönhetően - még ma is üdítő olvasmány. Ha egy szobáról ír, olyan, mintha berúgná az ablakot, és az olvasót behajítaná pont abba a helyiségbe."

Az üdítő és ritka kivételektől eltekintve - akik között Antony Beevort és Niall Fergusont említette név szerint - Schama szerint a mai történelemkönyvek szerzői satnya és lapos munkákat produkálnak viktoriánus elődeikhez képest. "A népszerű, elbeszélő jellegű történetírás pedig sohasem halt ki teljesen. Az viszont erőteljesen rányomta a bélyegét, hogy a felkent, akadémikus történetírás úgymond leereszkedett hozzá, és meg akarta szabni, hogy hogyan és kinek a számára kell történelmet írni."

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár