Mégis együtt élhettünk a Neander-völgyiekkel

Perlekedő elméletek

Régóta tart a vita arról, hogy a Neander-völgyi emberek és a modern ember korai képviselői keveredtek-e egymással, azaz a mintegy 30 ezer évvel ezelőtt kihalt Neander-völgyiek hozzájárultak-e a modern ember jelenlegi génállományához.

Amerikai, angol és horvát kutatók 1999-ben úgy találták: a Neander-völgyi nem tűnhetett el 34 ezer éve Közép-Európából. Mivel a két hasonló faj évezredeken át élt egymás mellett, valóban nagyon valószínű, hogy a Homo sapiens nem kipusztította a Homo neandertalensist, hanem keveredett vele. Annyi feltétlenül bizonyos, hogy a két faj nem úgy élt egymás mellett "mint egy fejlettebb faj és egy állat, hanem mint két nép". A kutatók szerint számos igen korai modern emberlelet mutat olyan anatómia jegyeket, amelyekre csak ez a feltevés adhat magyarázatot.

Tavaly tavasszal ismét módosult a kép: Portugáliában talált maradványok ugyanis egyszerre mutatják mindkét faj bélyegeit, az eddigi DNS-vizsgálatok azonban nem döntötték el a kérdést.

A tavaly tavasszal végzett vizsgálatok során a Ferrara Egyetem (Olaszország) kutatói három embercsoport genetikai anyagát hasonlították össze: a Neander-völgyiekét; a modern ember jégkori, kihalt populációjáét (Cro-Magnoni ember); és a mai, 21. századi európaiakét. A két kihalt embercsoport esetében a DNS-t csontokból vonták ki.

Ezek az eredmények azokat a nézeteket erősítik meg, melyek szerint őseink nem keveredtek a Neander-völgyiekkel, így nem hordozunk Neander-völgyi géneket. Eszerint a modern ember Afrikában jelent meg mintegy 150 ezer évvel ezelőtt, majd szétterjedése során leváltotta az Európában, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és talán Nyugat-Szibériában élő Neander-völgyieket.

1. Perlekedő elméletek
2. Az együttélés új bizonyítékai