Mégis együtt élhettünk a Neander-völgyiekkel
2004. február 4. 09:00
Három horvát és két amerikai kutató friss tanulmányában azt állítja: a Neander-völgyi emberek egy ideig együtt éltek a mai emberekkel - jelentette a HINA horvát hírügynökség. A tanulmány a Journal of Human Evolution című neves folyóiratban jelent meg.
Korábban
A tudósok régóta vitatkoznak azon, hogy a Neandervölgyi ember rokonai vagyunk-e. A Neandervölgyi egyébként 100 ezer éve élt Európában. Katerina Harvati, a New York University antropológusa több leletet hasonlított össze...
Hideg okozhatta a Neander-völgyi halálát
Kutatók állítása szerint a Neander-völgyi ősember a nagy éghajlati ingadozások következtében pusztult ki a jégkorszakban 30 ezer évvel ezelőtt
Szenzációs lelet - Neander-völgyi `arc`
Egy lapos csontdarab, ami némiképpen hasonlít egy arcra - az eddigi legjobb bizonyíték arra, hogy a Neander-völgyi embernek is volt képzőművészete
Neandervölgyi múzeum
146 évvel a neandervölgyi ember csontvázainak felfedezése után a Kreis Mettmann-i múzeum végre látogathatóvá tette a barlangot is, amit a 150 ezer évvel ezelőtt élt homo sapiens választott lakóhelyül
Hominidák tinédzserkor nélkül
A kutatók szerint a gyakran lehetetlenül viselkedő tinédzser viszonylag új jelenség az emberré válás útján. A jelek szerint a szülőknek 1,5 millió éve jóval könnyebb dolguk volt
Perlekedő elméletek
Amerikai, angol és horvát kutatók 1999-ben úgy találták: a Neander-völgyi nem tűnhetett el 34 ezer éve Közép-Európából. Mivel a két hasonló faj évezredeken át élt egymás mellett, valóban nagyon valószínű, hogy a Homo sapiens nem kipusztította a Homo neandertalensist, hanem keveredett vele. Annyi feltétlenül bizonyos, hogy a két faj nem úgy élt egymás mellett "mint egy fejlettebb faj és egy állat, hanem mint két nép". A kutatók szerint számos igen korai modern emberlelet mutat olyan anatómia jegyeket, amelyekre csak ez a feltevés adhat magyarázatot.
Tavaly tavasszal ismét módosult a kép: Portugáliában talált maradványok ugyanis egyszerre mutatják mindkét faj bélyegeit, az eddigi DNS-vizsgálatok azonban nem döntötték el a kérdést.
A tavaly tavasszal végzett vizsgálatok során a Ferrara Egyetem (Olaszország) kutatói három embercsoport genetikai anyagát hasonlították össze: a Neander-völgyiekét; a modern ember jégkori, kihalt populációjáét (Cro-Magnoni ember); és a mai, 21. századi európaiakét. A két kihalt embercsoport esetében a DNS-t csontokból vonták ki.
Ezek az eredmények azokat a nézeteket erősítik meg, melyek szerint őseink nem keveredtek a Neander-völgyiekkel, így nem hordozunk Neander-völgyi géneket. Eszerint a modern ember Afrikában jelent meg mintegy 150 ezer évvel ezelőtt, majd szétterjedése során leváltotta az Európában, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és talán Nyugat-Szibériában élő Neander-völgyieket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- Nem állt meg az élet Franciaországban a német megszállás után 16:45
- „Érzelmileg is erősen motivál, hogy Budapestért dolgozhatok” – interjú Csorba László történésszel 16:40
- Plagizálástól tartott a Yesterday című dal megírása után Paul McCartney 16:05
- A polgári szövetkezetek fontosságára fókuszál a Mezőgazdasági Múzeum kiállítása 15:35
- A helybéli kommunisták nem támogatták Che Guevara szocialista forradalmát 15:05
- A reformkori divat elevenedik meg a PIM tárlatán 14:20
- Új Zsolnay-kiállítással várják a látogatókat Pécsen a Múzeumok éjszakáján 13:20
- Shackleton utolsó hajóját találták meg a kanadai partoknál 12:20