A Mars-kutatás története I.
2004. február 12. 09:02
Korábban
Mars, a vörös bolygó istene
Mars az ókori Róma egyik legfontosabb mitikus alakja volt, széles körben és számos formában tisztelték. Nemzői Jupiter és Juno, gyermekei pedig Romulus és Remus voltak
Mars az ókori Róma egyik legfontosabb mitikus alakja volt, széles körben és számos formában tisztelték. Nemzői Jupiter és Juno, gyermekei pedig Romulus és Remus voltak
A teleszkóp lencséjén át: Galilei és Huygens
Galileo Galilei olasz bankjegyen |
A Mars még pontosabb megfigyelését a 17. század elejének nagy találmánya, a teleszkóp tette lehetővé. Galilei, a páduai egyetem tanára volt az első, aki távcsövön keresztül vizsgálta a vörös bolygót. Egy 1610. december 30-án kelt levelében így számol be eredményeiről: "Nem merném állítani, hogy mind megfigyeltem a Mars fázisait. Ám ha nem tévedek, úgy tapasztalom, hogy a bolygó nem egészen gömbölyű."
Az első ismert Mars-ábrázolást egy amatőr csillagász, a nápolyi Francisco Fontana vetette papírra 1636-ban. Megfigyelése szerint "a Mars korongja nem mindenhol azonos színű", amiben kétségkívül igaza volt. Abban már kevésbé, hogy a Mars felszínén egy "fekete pötty" látható - Fontana atyát sajnos teleszkópjának szennyeződése zavarta meg a tisztánlátásban.
Christiaan Huygens, a holland természettudós felfedezi - és 1659. október 30-án le is rajzolja - a ma Syrtis Majorként ismert (magyarul Homokóra-tengernek nevezett) felszíni képződményt. Huygens leírása szerint a képződmény leginkább "egy nagy mocsárra hasonlít". Huygens még ugyanabban az évben megbecsüli a Mars méretét és a marsi nap hosszát: szerinte a bolygó a Földnek kb. 60%-át teszi ki, egy marsi nap pedig 24 óráig tart. Az átütő eredmények a technika fejlődésének köszönhetők, hiszen holland teleszkópja jóval élesebb volt, mint elődeié - akár ötvenszeres nagyításra is képes lehetett!
Huygens mérését Gian Domenico Cassini 1666-ban korrigálta, kinek mérése szerint a marsi nap 24 óráig és 40 percig tart. Az olasz tudós bolognai obszervatóriumában mintegy 20 vázlatot készített a bolygóról, melyek alapján arra jutott: a Marson másnap, de kb. 40 perccel később láthatók ugyanott, ugyanazok a képződmények.
Christiaan Huygens |
Cassini nevéhez fűződik a Naprendszer méreteinek első viszonylag pontos leírása is. Az olasz a Nap-Föld távolságot - a "csillagászati egységet" - 140 millió kilométerre becsülte. (A mai, modern mérőeszközök szerint ugyanez a távolság 149,6 millió kilométer.)
A Mars tengelyferdeségét elsőként William Herschel német származású angol csillagász számolta ki. A "brit királyi asztronómus" címet viselő tudós a maga építette teleszkópján, 1781-ben végzett vizsgálatok alapján megállapította: a Mars tengelyferdesége nagyjából 24 fok. (Alig tévedett: a legmodernebb eszközökkel végzett mérések szerint a Mars tengelyferdesége 25,19 fok!) Herschel megállapítását a bolygó felszíni képződményeinek elforgására alapozta. Abban azonban tévedett, hogy a bolygó "sötét foltjai" óceánok volnának.
Támogasd a
szerkesztőségét!

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.


23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
Legfrissebb
Legolvasottabb
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap