Japán biológiai és kémiai hadviselése Kínában

Büntetlen gyilkosságok

A japán hatóságok azért már kifejezték sajnálatukat, hogy nemrégiben 5 elhagyott mustárgázzal töltött második világháborús akna 29 embert megmérgezett. Ahogy Tokió külügyminisztere akkor kijelentette `A japán kormány mélyen együtt érez az áldozatokkal...a vizsgálat megerősítette, hogy a mérgezést a Japán hadsereg által hátrahagyott kémiai fegyverek okozták...` Azt viszont, hogy Japán a második világháború alatt biológiai hadviselés céljából folytatott kísérletek a kínai lakosságon, egyelőre még nem ismerte el egyetlen japán kormány sem.

Pedig Sheldon H. Harris, a California State Northridge egyetem történésze, átütő erejű munkájának segítségével sikerült kimutatni, hogy a Japán Birodalom 731-es egysége biológiai hadviseléssel kapcsolatos kísérleteket folytatott Észak-Kínában. Harris, múlt évi haláláig, formulák százait dolgozta föl, hogy az 1994-ben megjelent könyvéhez (A halál gyárai: Japán Biológiai hadviselése, 1932-1945 és az amerikai feltárás) további adalékokkal szolgáljon. Ebben Harris arról is beszámolt, hogy az amerikai hatóságok nagynevű japán tudósokat óvtak meg a kivégzésektől olyan adatokért cserébe, amiket aztán saját biológiai fegyvertárának kiépítésénél jól hasznosíthattak.



Harris állítása szerint, japán laboratóriumokban közel 12 ezer ember halt meg a kísérleti célból adagolt vírusok által okozott betegségekben, így a lépfenében, kolerában, tífuszban vagy pestisben, de még ennél is több, kb. 250.000 kínai civil esett áldozatul a gyilkos kísérleteknek.

Egy amerikai történészekből és kínai, japán kutatókból, aktivistákból álló mozgalom most igyekszik az üggyel kapcsolatos minden részletet nyilvánosságra hozni. Az aktivisták követelik, hogy a titkosított dokumentumok hozzáférhetővé váljanak, s nem csak azért, mert már a japánok is megnyitottak néhány aktát, hiszen, ahogy az egyesület szóvivője Ignatius Ding is elmondta, a kísérletek kínai túlélői még ma is szenvednek.

Nemrégiben, több évtizedes hallgatás után egy japán bíróság elismerte, hogy az úgynevezett 731-es egység 1939 és 1945 között a japán hadsereg parancsának megfelelően biológiai fegyvereket vetett be. Ám a 180 felperes által igényelt 85.000 dolláros kártérítést a bíróság mégsem ítélte meg, mondván a kártérítési ügyek rendezésére a második világháborút követően létrejött Japán és Kína egyezménye. Sőt a japán kormány a bírósági döntés ellenére is tagadja, hogy hadserege valaha is használt volna biológiai fegyvereket.

1. Büntetlen gyilkosságok
2. Több mint tízezer áldozat a `tudomány oltárán`