2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Aszklepiadész, az ókori Beckham

2004. augusztus 16. 12:54

Egy egész karrierje során veretlen ókori sportcsillagot azonosítottak a sikereit felsoroló kőtáblák részletes elemzése után.

Korábban


Olimpiai bajnokok: az ókor szupersztárjai

Napjaink hírességeinek volt honnan példát venniük: az antik olimpiák bajnokait épp ugyanolyan rajongással vették körül, mint a maiakat.

Húsz éve kezdődött a csonka olimpia Los Angelesben

Húsz évvel ezelőtt, 1984. július 28-án kezdődött a los angelesi olimpia, melyet a szocialista országok többsége - válaszul az amerikaiak négy évvel korábbi távolmaradására - bojkottált. A magyar sportolók a szocialista országok saját versenyén, a Barátság Játékokon elért eredményeikkel vigasztalódhattak.

Gőzerővel mentik a leleteket Athénban

Athén egykori nemzetközi repülőterének helyén sűrű szürke porfelhők szállnak: hatalmas gépekkel egyre-másra építik a következő olimpiai játékok pazar, modern sportlétesítményeit. Néhány méterrel arrébb azonban egy másik lelkes csapat - kezében finom ecsettel és kislapáttal - buzgón menti az építkezések során felszínre került ókori kincseket.

Dr. Jason König, a St. Andrews Egyetem kutatója az ókori Görögország sportjáról szóló kötetet összeállítva fedezte fel, hogy az egyik római sportoló, Marcus Aurelius Aszklepiadész szinte élethosszig tartó sikert tudhatott magának. A rómaiaknak - köztük Aszklepiadésznek - a 181-es olimpián aratott győzelmeit megörökítő kőtáblákat száz évvel ezelőtt találták Rómában.


Aszklepiadész 25 évesen vonult vissza a pankrációban veretlen karrierje után. A második századi feliratok szerint sok ellenfele annyira tisztelte a sportolót, hogy már az összecsapás előtt feladták a mérkőzést.


König professzor most megjelenő könyvében (Atlétika és irodalom a Római Birodalomban) írja: "Aszklepiadész a tökéletes példa arra, hogy az ókori világnak is voltak sportcsillagai. Ez az atléta például a Földközi-tenger egész térségében ismert ember volt - előbb mint sportoló, később mint politikus is. Úgy jellemezhetnénk a legjobban: ő volt az ókori világ David Beckhamje."


Gerelyhajítók
Annyi szobor, mozaik és festmény örökítette meg Aszklepiadészt, hogy König úgy véli: a maga korában sok költőnél és filozófusnál is híresebb lehetett. A kőtáblák hosszan és részletesen zengik az atléta sikereinek történetét. Aszklepiadész nem csak az olimpiai játékokon, hanem szerte a Római Birodalomban sikeres sportoló volt. A kőtáblák felsorolják mindazon városokat, melyek polgárjogot adtak az atlétának.


Csak egyvalami nem derül ki belőlük: az, hogy a birodalom legnagyobb sportolója miért hagyott fel oly fiatalon a versenyzéssel. A kutató is csak találgatásokba bocsátkozhat: talán megfélemlítették, talán kényszerítették. Az is lehet, hogy valamilyen botrány miatt volt kénytelen búcsút mondani a versenypályáknak. Természetesen a legegyszerűbb ok is szerepet játszhatott a döntésében: az, hogy elfáradt, és megelégelte az erőfeszítéseket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár