Kossuth az OHB elnöke

Kossuth Lajos

A kormány honvédelmi intézkedéseinek parlamenti felügyeletét ellátó testület megalakítását elsőként, szeptember 15-én maga Kossuth indítványozta. Másnap, szeptember 16-án Kossuth és a zömében radikális képviselők: Madarász László, Nyáry Pál, Pállfy János, Patay József és Sembery Imre részvételével megalakult a kezdetben hattagú állandó bizottmány.

A testület feladata eredetileg katonai kérdésekben a kormányszervek ellenőrzése és a honvédelem megszervezésének támogatása volt. Megalakítását a képviselőház szeptember 21-én hagyta jóvá, s szeptember 28-án a Bécsben tárgyaló Batthyány távollétének idejére a testület jelenlevő tagjait: Kossuthot, Nyáryt és Semberyt bízta meg a végrehajtó hatalom ideiglenes vitelével. Másnap Kossuth javaslatára a "honvédelmi választmány" munkájába bevonták a minisztériumok államtitkárait is. Közülük Kovács Lajos (Közlekedés-és Közmunkaügyi Minisztérium) szeptember 30-ától, Kemény Dénes és Zoltán János (Belügyminisztérium) október 3-ától illetve 4-étől, Szász Károly (Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium) október 5-étől vett részt a testület ülésein.

Szeptember 30-ától az eladdig különféle neveken emlegetett grémium Országos Honvédelmi Bizottmányként (OHB) folytatta működését. A következő napon Pázmándy Dénes az országgyűlés elnöke javaslatára két volt minisztert, Szemere Bertalant (igazságügy) és Mészáros Lázárt (hadügy) választottak be a testületbe. Ugyanezen a napon szavazott bizalmat a bizottmány Gr. Somssich Pongrácz képviselőnek. Október 2-ától, a Batthyány kormány végleges lemondásától az OHB voltaképpen önálló kormányszervvé vált. Másnap - a liberális nemesség és a radikális baloldal átmeneti szövetségét kifejezendő - az OHB-t kiegészítették a felsőházból választott négy taggal: Br. Perényi Zsigmonddal, Br. Jósika Miklóssal, Gr. Esterházy Mihállyal és id. Pázmándy Dénessel. Ezzel a testület létszáma - az államtitkárokat és a későbbi elnököt nem számítva - 12 főre növekedett.

Az október 3-i királyi manifesztum - az udvar immár nemcsak az OHB, hanem az országgyűlés legitimitását is megkérdőjelezte -, illetve az időközben október 6-án Bécsben kitört forradalom újabb lendületet adott a végrehajtó hatalom forradalmi átszervezésének. A képviselőház október 8-i ülésén közhelyesléssel Kossuthot választotta meg az OHB elnökévé. Kossuth ezzel valójában egy kollegiális - a tárcákat el nem osztó - kormány elnökeként az ország első számú vezetője lett. A parlament a teendők szétosztását a tagok között az elnökre ruházta. November végére kialakultak a hatáskörök és a testület munkarendje. A fontosabb ügyeket Kossuth intézte, helyettese Nyáry Pál lett, a rendőri ügyek intézésére Madarász László kapott megbízást. A testület nem függött az uralkodótól, viszont felelősséggel tartozott az országgyűlésnek, amely tagjait bármikor visszahívhatta. Tevékenységét a Függetlenségi Nyilatkozat (1849. április 14.) után szüntette meg, miután a kormányzó-elnöknek megválasztott Kossuth a végrehajtó hatalom gyakorlására a Szemere-kormányt nevezte ki.

Az OHB tagjai voltak:

Gr. Esterházy Mihály - A főrendi ház tagja, a reformországgyűléseken a magyar nyelv ügyének legtevékenyebb képviselője.

Br. Jósika Miklós - Író, 1848 májusától az Erdély és Magyarország unióját előkészítő bizottmány tagja.

Madarász László - A Csákvári ker. képviselője, a radikális kisebbség vezéralakja, az Egyenlőségi Társaság első elnöke, az OHB rendőri és postaügyi osztályának későbbi vezetője.

Mészáros Lázár - Tábornok, az első népképviseleti országgyűlésen Baja képviselője, 1848. április 7-től szeptember 28-ig az első felelős magyar kormány hadügyminisztere.

Nyáry Pál - A Szabadelvű Párt egyik vezére, Pest vármegye első alispánja, 1848 júniusától a Ráckevei ker. országgyűlési követe, a radikális csoport tagja.

Pállfy János - A pesti országgyűlésen Udvarhelyszék követe, az Unió vezéralakja, a képviselőház első alelnöke.

Patay József - Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnöke, 1848 márciusától Pest vármegye Közcsendi Bizottmányának elnöke, 1848 júniusától a Monori ker. képviselője.

id. Pázmándy Dénes - Fejér vármegye főispánja, a liberális reformellenzék jobbszárnyának képviselője.

Br. Perényi Zsigmond - 1848 májusától a magyar kormány képviselője az erdélyi országgyűlésen, 1848. július 14-től az országgyűlés képviselőházának másodelnöke, majd elnöke.

Sembery Imre - A Németi ker. képviselője, a képviselőház későbbi helyettes jegyzője.

Gr. Somssich Pongrácz - 1836-tól Baranya vármegye főispánja, 1841-től államtanácsos, az MTA igazgató tagja.

Szemere Bertalan - Borsod megye másodalispánja, 1848. április 7-től szeptember 28-ig az első felelős magyar kormány belügyminisztere.

MTI-Sajtóadatbank

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

JFK

• Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
• Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
• A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
• Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
• Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
• Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
• Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
• Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
• Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán