Több ezer éves múltú sportágat kaszált el a NOB

Már az ősi mongolok is

A birkózás első régészeti emlékei az időszámításunk előtti 8. évezredig nyúlnak vissza: a mongóliai Bajanhongor tartomány neolitikus kori barlangfestményei két egymással harcoló meztelen férfit ábrázolnak, akiket nagy tömeg vesz körül. Évezredekkel később a mongol törzsek kínai hadjáratuk alkalmával a felkelő nap országában is elterjesztették a sportág általuk kifejlesztett technikáit, ahol a férfiak inkább a gyorsaságot, s nem az erőnlétet helyezték előtérbe.

Az indiaiak leghíresebb hindu eposzában, a Mahábháratában is megjelenik a birkózás, s vannak ősi forrásaink a Közel-Keletről is, ahol az 5 ezer éves kőfaragványok szerint az egyik legnépszerűbb küzdősport a mai kötöttfogásúhoz hasonló birkózási stílus volt. Irakból pedig egy 4600 éves, birkózót ábrázoló öntött bronzfigura került elő. A leghíresebb az a 2500 éves mezopotámiai szobrocska, amely Gilgames és Enkidu küzdelmét ábrázolja.

Beni-Hasszán sírjaiban látható birkózók

A fáraók országából is maradtak fenn emlékek egyiptomi és núbiai birkózóversenyekről. A két és félezer éves Beni-Hasszán sírjából előkerült 400 birkózó küzdelmét ábrázoló faliképsorozat jól illusztrálja, mekkora szerepet kapott Egyiptomban a sportág, amelyet szórakoztató látványosságként, a legyőzött ellenség megaláztatására, de a hadsereg tagjainak erőnléti edzéseinek céljából is alkalmaztak.

A fogások ismerete és a szabályok betartása fontos követelmény volt az ókori Egyiptomban, amelyeknek alapjait tulajdonképpen néhány sírfal alaposabb tanulmányozása révén is el lehetett sajátítani, hiszen az ókori lakosok életében igen nagy szerepet játszott a birkózás. Mindezek ellenére viszonylag keveset tudunk az ókori szabályrendszerről; még az sem bizonyos, hogy a görögökhöz hasonlóan teljesen meztelenül vagy részben felöltözve álltak a küzdőtérre a sportolók.

Azt sem tudjuk egészen biztosan, hogy mi volt a cél az egyes szakértők szerint inkább a pankrációra hajazó egyiptomi birkózásban: a két vállra fektetés, a földre vitel, egy sikeres dobás vagy az ellenfél szájából elhangzó „feladom” szó kikényszerítése. Ez utóbbi tűnik logikusnak, hiszen a sportág végső soron a katonák képzésére szolgált, bár egy civil is szabadon űzhette.

I. e. 510-ből származó görög relief

Bár a görög nem a legősibb birkózó nép, mégis a harcművészetek egyik fő csoportjaként érdemes elkülönítenünk a görög birkózást, amely nem összetévesztendő a pankrationnal, ahonnan nem egy alkalommal hordágyon kellett levinni a vesztest a küzdőtérről. Az i. e. 704-től az olimpiai játékok soraiban is helyet kapó – eleinte a pentatlon részét képező – görög birkózás egyik fő szabálya volt, hogy az a fél nyer, aki legalább háromszor a földre viszi a másikat. Az Iliászban és az Odüsszeiában is megemlített sportág Hellászban különleges jelentőséggel bírt, fontos szerepet kapott a fiatalok nevelésében is.

A görög birkózásban nem voltak súly- vagy korcsoportok és a küzdelem idejét sem korlátozták; az összecsapás fűben vagy homokos területen folyt. Közismert, hogy a versenyzők testüket a mérkőzés előtt beolajozták, majd homokkal dörzsölték be. Ezzel az eljárással egyrészt a sérülések veszélyét, másrészt a bőr síkosságát csökkentették. Érdekesség, hogy küzdelem után a harcolók a testükre tapadt olajos homokot kaparókéssel távolították el. A birkózók különleges tiszteletnek örvendtek Hellászban, amit a fennmaradt szobrok, vázák, érmék és versek remekül illusztrálnak.

Birkózókat ábrázoló ókori görög váza

A birkózás hagyománya a hellenisztikus korban tovább folytatódott, például Egyiptom uralkodóit, II. és III. Ptolemaioszt nem egy helyen győztes birkózóként ábrázolták. A hódítást követően a görög harcművészetet a rómaiak is átvették, s a Római Birodalom kultúrájának részévé vált, sőt a bizánci korból is akadnak szép számmal birkózást említő munkák. Az egyik leghíresebb I. Baszileiosz császárt (867-886) nevezi meg, amint a kor legerősebb birkózójával szemben arat diadalt.

1. Már az ősi mongolok is
2. Később sem hagyott alább a lelkesedés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe