Besúgó volt a református püspökhelyettes

Az információt Tőkés László kérésére fedte fel a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS). Az európai parlamenti képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményéhez csatolta a CNSAS iratát, és Higyed István saját kezű együttműködési nyilatkozatának a másolatát. Az iratokból kiderül, Higyed Istvánt 1962-ben vonta besúgói közé a román kommunista politikai rendőrség. Feltehetően zsarolás következményében vállalta az együttműködést, hiszen a dokumentumban a korábbi, "a szocialista ideológiával szembeni ellenséges kirohanásai" megbánásáról is nyilatkozik. "Ezen nyilatkozatot önmagam rehabilitálása szándékával adom, hogy bebizonyítsam az állami szerveknek: nem vagyok ellenség, és megértettem az élet útját a szocializmus felé" - áll az 1962 augusztusában keltezett besúgói nyilatkozatban.

Higyed István a nyilatkozat írásakor a román-magyar államhatár közelében, Székelyhídon szolgált esperesként, ám nem sokkal később egyházkerületi főjegyzővé, Buthi Sándor püspök helyettesévé nevezték ki. A tisztséget 1967 őszéig töltötte be, ekkor az elhunyt Buthi Sándor utódja, Papp László püspök Lugosra helyezte ki. Higyed István a bánsági városban szolgált nyugdíjazásáig.

A lugosi lelkész kollaborációja nem volt ismeretlen a közelmúlt kutatásával foglalkozók számára. Molnár János egyháztörténész a Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvsorozatának I. kötetében leírta, a Szekuritáté 1987 januárjában elfogadott intézkedési tervében a Lugojanul fedőnevű lelkész azt a feladatot kapta, hogy térképezze fel Tőkés László környezetét, 1989 szeptemberében pedig Tőkés Lászlónak a nemzetközi vallási szervezeteknél történő befeketítését kapta feladatul. 1989 novemberében Tőkés László temesvári gyülekezetébe nevezte ki őt a püspök, a lelkészi hivatalt azonban nem sikerült átvennie, mert a temesvári gyülekezet kiállt Tőkés László mellett.

"Higyed István esete beszédes módon példázza, hogy feltételezhetően még számos olyan volt besúgó lapul a lelkészi-papi karban - és nem csupán a nyugdíjasok között -, akiknek azonosítását késleltetik az illetékes hatóságok" - állapította meg közleményében Tőkés László. Hozzátette, az egyházi tisztulásnak, a társadalom erkölcsi megújulásának, a magyarság felemelkedésének elengedhetetlen feltétele a titkosszolgálati múlttal való nyílt szembenézés.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait